Felsőnyárló

(Felsőkékesnyárló szócikkből átirányítva)

Felsőnyárló, 1910-ig Felsőkékesnyárló (románul: Stâna) falu Romániában, Szilágy megyében.

Felsőnyárló (Stâna)
Felsőnyárló főutcája
Felsőnyárló főutcája
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Zilah megyei jogú város
Irányítószám 450002
Körzethívószám +40 x60[1]
SIRUTA-kód 139722
Népesség
Népesség278 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság2 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőnyárló (Románia)
Felsőnyárló
Felsőnyárló
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 11″, k. h. 23° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 11″, k. h. 23° 07′ 58″

FekvéseSzerkesztés

Zilahtól 11 km-re délkeletre, a Meszes-hegység déli lábánál fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A falu román és magyar neve is arra utal, hogy területét korábban legelőnek használták: stână 'esztena' és nyárló 'nyaralóhely' (ti. a juhoké).

TörténeteSzerkesztés

Ugyan Felsew Nyarlo alakban már 1438-ban említették, de a 17. század végéig csupán a környező falvak által használt legelőterület volt. Akkor települt, román lakossággal. A falut először 1722-ben említették (Felső-Kékes-Nyárlo).

Doboka vármegyéhez, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott. 1837-ben erdeje, legelője, gyümölcsöse és fehérbort termő szőlőhegye volt.

1778-ból származó fatemplomát 1997-ben a Szilágysomlyóhoz tartozó bükki apácakolostorba szállították.[3]

NépességeSzerkesztés

  • 1850-ben 498 lakosából 488 fő volt román nemzetiségű és 494 ortodox vallású.
  • 2002-ben 380 lakosából 378 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 321 ortodox és 50 pünkösdi vallású.

KépekSzerkesztés

 
Panorámakép a faluról

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Mănăstirea Sfânta Treime Bic. Episcopia Sălajului (Hozzáférés: 2015. dec. 2.) arch

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 657–662. o. Online elérés