Felsőrámóc (németül: Oberrabnitz, horvátul: Gornji Ramac, gradistyeiül: Zgornji Ramac) Vámosderecske településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Felsőrámóc (Oberrabnitz)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Vámosderecske településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1279
Polgármester Rudolf Pfneisl (ÖVP)
Irányítószám 7372
Körzethívószám 02617
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség264 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
Terület8,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrámóc (Ausztria)
Felsőrámóc
Felsőrámóc
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 16° 21′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 16° 21′ 15″
Felsőrámóc weboldala

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 16 km-re nyugatra a Répce völgyének felső szakaszán a régi magyar határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1279-ben "villa dicte Rebza" alakban említik először oklevélben, a neve később (Felső-) Répcefőre (1398: „Rapchafey” családnévként, 1496: „Felsewrepczefew”) változott. A mai névváltozat először 1558-tól adatolható mint „Felsew-Ramich”.[1] A 14. század végén és a 15. század elején a „Rabchafey” azaz Rábcafőy család birtoka volt. Később több nemesi családnak, így a kirchschlagi Pottendorfer, a monyorókeréki Ellerbach, az alsólászlói Tábor családnak, valamint a lánzséri váruradalomnak is voltak birtokai a településen. 1593-ban Lánzsér akkori urának Dersffy Ferencnek két negyed sessiója (úrbéri telke) volt itt. Később a Dersffy birtokok házasság révén az Esterházy család kezére kerültek. 1600-ban pestis pusztított és még ugyanebben az évben hat ház égett le egy tűzvészben. A következő évben újabb kilenc ház lett a tűz martaléka. 1640-ben a lánzséri és a lakompaki uradalom osztozott a falu birtokán. 1780-ban egyházi iskola nyílt a településen, melybe a szomszédos Répcekároly gyermekei is járak. 1781-ben említik az iskola első tanítóját is Jakob Janits személyében. A falu plébániáját 1788-ban alapították, anyakönyveit is ettől az évtől vezetik. 1831-ben a kolerajárvány pusztított, melyben 25 nap alatt 30 helyi lakos hunyt el. 1894-ben egy nagy tűzvészben a falu nagyobb része leégett.

Vályi András szerint " RÁMOCZ. Rabnicz, Alsó, és Felső Rámocz. Két falu Sopron Vármegyében, földes Ura Felső Rámocznak H. Eszterházy; Alsónak pedig Inkey Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz négy mértföldnyire, határbéli földgyeik hegyesek, és néhol soványak, vagyonnyaik középszerűek, fájok, erdejek van, harmadik osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint " Felső-Rámócz, németül Ober-Rabnicz, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délnyugotra 3 1/2 mfd., 350 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa hegyes völgyes, s van 8 2/8 telek után 428 6/8 hold szántóföldje, 86 hold rétje, 20 hold legelője, 17 4/8 hold kertje, 813 hold uradalmi erdeje. Birja hg Eszterházy. " [3]

1910-ben 434, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta közigazgatásilag a szomszédos Vámosderecskéhez tartozik. 2001-ben 260-an laktak itt.

NevezetességeiSzerkesztés

Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1837-ben épült.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. 2. jav., bőv. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5: I. kötet, 88. o.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.