Festő pipitér
A festő pipitér (Anthemis tinctoria) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj.
Festő pipitér | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Anthemis tinctoria L., 1753. | ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Festő pipitér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Festő pipitér témájú médiaállományokat és Festő pipitér témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése szerkesztés
Európában és Nyugat-Ázsiában honos, így hazánkban is. Észak felé egészen Skandináviáig hatol. Angliába és az Egyesült Államokba úgy hurcolták be.
Felépítése, megjelenése szerkesztés
Bokrosan növekedő, többnyire 20–50 cm magas, ritkábban akár 60–70 cm-re is megnövő, gyengén szőrös szárú gyomnövény.
Szárnyasan osztott lomblevelei elliptikusak, többnyire ülők, gyéren szőrösek, a fonákjuk szürkészöld. A szeletek lándzsásak, előre néző fogakkal.
Virágzata hosszú kocsányon fejlődő, mintegy 3 cm széles, magányos fészkekből áll. A vacok félgömb alakú, a pelyvalevelek lándzsásak, a fészekpikkelyek nemezesen szőrösek. A 12–25, aranysárga nyelves virág legfeljebb 10 mm hosszú. A csöves virágok hímnősek, öt összeforrt sziromlevéllel – porzólevelük is öt van. A magház alsó állású.
A 2–4 mm hosszú kaszattermések kopaszok, mindkét oldalukon 5–7 hosszanti bordával.
Életmódja, termőhelye szerkesztés
Fénykedvelő pionír növény. Hazánk domb- és hegyvidékein leginkább száraz réteken, szántóföldeken, utak mentén, töltéseken, rézsűkön nő. A száraz, nyáron meleg, humuszban szegény, sekély rétegű, homokos vagy köves talajokon is jól fejlődik. Az agyagos, kötött talajon nem él meg. A szárazságot jól tűri. Árnyékos helyen nem él meg, a sós tengerparti levegőt jól viseli.
Júniustól egészen augusztusig virágzik; öntermékeny, rovarok porozzák be. Magvai augusztustól szeptemberig érnek be.
Felhasználása szerkesztés
Régebben festőnövénynek használták (timsóval pácolt virágaiból sárga festéket nyertek); újabban sziklakertekbe ültetik.
A népi gyógyászatban korlátozottan terjedt el:
- a magvaiból készült olajjal Észak-Amerikában fülbetegséget, süketséget kezeltek;
- a zöld növényi részek hatóanyagai gyulladáscsökkentők és serkentik a havi vérzést.
Gondozása szerkesztés
A téli hideg beállta előtt célszerű a tövét visszavágni, majd faforgáccsal vagy falevelekkel betakarni, mert kissé fagyérzékeny.
Források szerkesztés
- Festő pipitér
- Chr. Grey-Wilson, V. Goaman: Kerti Virágok. Fürkész könyvek. Gondolat, Budapest, 1990. pp. 60–61.
- J-D. Godet: Európa virágai: Lágyszárúak. Officina Nova, Budapest, 1992. p. 136.
- Gyógy- és fűszernövények
- Festőnövények
- Plants for a Future: Anthemis tinctoria