Filstich–Plecker-ház

Brassó

A Filstich–Plecker-ház Brassó főterének délnyugati részén, az úgynevezett Kádársoron elhelyezkedő, két lakóházból álló épületegyüttes. Délen a Honterus-udvar határolja, északi oldalán a Benkner-házzal szomszédos. Történetük nagyban eltér, csak a 20. század közepén építették egybe őket, és azóta kezelik egyetlen épületként. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11576 sorszámon szerepel.[1]

Filstich–Plecker-ház
Braşov - town square cropped.jpg
Település Brassó Románia
Cím Piața Sfatului 18
Építési adatok
Építés éve 16.18. század
Építési stílus reneszánsz
LMI-kód BV-II-m-B-11576
Elhelyezkedése
Filstich–Plecker-ház (Brassó belváros)
Filstich–Plecker-ház
Filstich–Plecker-ház
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Filstich–Plecker-ház témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A középkorban egy Szent Lőrincnek szentelt kápolna állt ezen a helyen.[2]

A házak a 16. századból származnak. A dél felőli a Filstich patriciuscsalád tulajdona volt, a legrégebbi nyilvántartások Stefan Filstich (1565–1644) aranyművest jegyzik fel, kinek idejében a ház értékét 2200 forintra becsülték. A kétszintes épület sarkán egy torony volt, mely szimmetrikussá tette a Kádársor másik végén elhelyezkedő Benkner-házzal. Fia, Michael Filstich városkapitány, majd az 1688-as felkelés alatt városbíró volt. Michael fia több éven keresztül szintén városbíróként szolgált, unokája pedig a Honterus-gimnázium rektoraként. A 19. század elején a ház tulajdonosa a Clompe-család volt.[3]

A szomszédos, északi ház tulajdonosa, a Plecker von Pleckersfeld család három épületet is birtokolt a Főtéren.[4] 1827-ben Dr. Johann Friedrich Plecker (1780–1850) városi orvos megvásárolta a Clompe (Filstich) házat (értékét ekkor 16 000 forintra becsülték), és reneszánsz stílusban újjáépítette.[3]

A Filstich-házban működött 1835–1841 között a Román Kaszinó, 1843–1948 között pedig a Hesshaimer kereskedőcsalád Zum weißen Löwen (Fehér oroszlánhoz) cége és üzlete. 1894-ben az evangélikus egyházközség vásárolta meg.[3] A szomszédos Plecker-házban volt 1886–1948 között a nagyszebeni Albina Bank brassói fiókjának székhelye.[4] 1948-ban a hatalomra kerülő kommunisták államosították az épületeket, az 1950-es években a két ház közötti válaszfalakat elbontották, a homlokzatot átépítették, a földszinti helyiségekben rendezték be a Carpați üzletet, az emeleteken irodákat és munkáslakásokat alakítottak ki. Az 1980-as években visszaállították az eredeti homlokzatot. 1989-ben egyes helyiségek felszabadultak, és az Árvaház utcából a Filstich-házba költözött az evangélikus egyházkerületi tanács (Bezirkskonsistorium).[3][5]

LeírásaSzerkesztés

A dél felőli épület kétszintes, Főtér felőli homlokzata öt tengelyes és közel 20 méter hosszú, a Honterus-udvar felőli, Fekete templommal párhuzamos oldal 60 méter hosszú. A déli falból nyíló bejáraton keresztül egy hosszú, keskeny udvarba lehet belépni. Az észak felőli épület háromszintes, homlokzata kilenc tengelyes.[3]

A 21. század elején az épület bankoknak, egyesületeknek, üzleteknek, lakásoknak ad otthont.[6] Itt működik az Aldus Manutius nevét viselő Aldus kiadó könyvesboltja, mely főleg Brassó-témájú könyveket ad ki, többek között Gernot Nussbächer műveit.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. Jenei, Dana: Cadrul istoric și arhitectural al curții Bisericii Negre. In Redescoperirea trecutului medieval al Brașovului. Kolozsvár: Mega. 2015. 21. o. ISBN 9786065436367  
  3. a b c d e Nussbächer 186–190. o.
  4. a b Drecin, Mihai: 120 de ani de la înființarea Filialei Brașov a băncii „Albina” din Sibiu. Cumidava, XXVI. évf. 1. sz. (2003) 133. o. Hozzáférés: 2017. jan. 8.
  5. Stroe, Miruna et al. Arhitecții si arhitectura în Brașov - De la Marktplatz la Piața Sfatului (román nyelven). Ordinul Arhitecților din România (2017)
  6. Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 166. o. (2016). ISBN 9789737706416 
  7. Bergel, Hans. „Das ewig junge Ereignis Buch”, Siebenbürgische Zeitung, 2007. február 24. (Hozzáférés ideje: 2020. október 20.) 

ForrásokSzerkesztés