Fischer Gyula (főrabbi)
Fischer Gyula (Sárkeresztúr (Fejér megye), 1861. március 15. – Budapest, 1944. február 25.)[2] főrabbi.
Fischer Gyula | |
Született |
1861. március 15. Sárkeresztúr |
Elhunyt |
1944. február 25. (82 évesen)[1] Budapest |
Foglalkozása |
|
ÉleteSzerkesztés
Fischer Salamon és Deutsch Sarolta fiaként született. 1877-1886 között volt a budapesti Rabbiképző növendéke. A bölcsészdoktori oklevelet 1885-ben szerezte a budapesti egyetemen, 1887-ben avatták rabbivá. 1887-ben Győrött választották meg főrabbinak, innen került 1898-ban Prágába, majd 1905-ben a Pesti Izraelita Hitközséghez rabbinak, 1920-tól ugyanitt főrabbi. Lelkészi működését zajtalan buzgóság jellemezte, zsinagógái beszédeiben nemes egyszerűségre törekszik. A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának 1905-től volt tagja, tanulmányi bizottságának elnöke és felső tanfolyamának óraadó tanára. 1918-tól a német nyelvet és a Midrás irodalmát adta elő (régebben az exegetikus irodalmat is). Egyházi elnöke volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak. A Magyar Zsidók Pro Palesztina szövetsége elnöki tanácsának tagja. A görög-zsidó irodalom számos művét fordította magyar nyelvre. Halálát tüdőgyulladás, cukorbaj okozta. Felesége Wiener Ottilia volt.
MűveiSzerkesztés
- Izrael szellemi szabadsága. Sabuoth-beszéd a nagyabonyi izr. hitközség templomában 1884. évi május 30. Bpest, 1884.
- Jehuda ben Saul ibn Tibbon, adalék a középkori zsidó irodalom történetéhez. Bpest, 1885. (Bölcselettudori értekezés. Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből).
- Két tan. Győr, 1891.
- A zsidó imaház. Devecser, 1891.
- Mózes élete. Budapest, 1925.
Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, a Hacofeban, az Országos Egyetértésben, a Múlt és Jövőben, a Blau-Emlékkönyvben, az Egyenlőségben, a Zsidó Plutarchosban, az Imit évkönyveiben, a Neuzeitban, a Pester Lloydban, az Újságban, az Oesterr. Wochenschriftben jelennek meg.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
További információkSzerkesztés
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.
- Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel; Bp., 1948
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.