Fodor István (református lelkész)
Fodor István (Tarcal, 1768 – Pálfa, 1837) református lelkész, költő.
| Fodor István | |
| Született | 1768 Tarcal |
| Elhunyt | 1837 (68-69 évesen) Pálfa |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Tanulmányait szülővárosában kezdte, s Sárospatakon fejezte be. 1792-ben balatonfőkajári tanító lett; 1796-ban a háborúk miatt Bécsnél tovább nem mehetett; innét 1797-ben haza jött és veszprémi káplán lett; majd rendes lelkész Móron, honnét 1807-ben Ősibe választaották meg lelkésznek; innét Pálfára ment papnak.
Munkái szerkesztés
Keresztyén ember lantja. Az az száz ötven ünnepi, hétköznapi, külömb-külömbféle közönséges, és magános uj énekek, melyek az Istent, nemcsak közönséges helyen; hanem magok házuknál is éneklésekkel dicsérni szerető keresztyén híveknek kedvekért, a közönséges énekes könyvben lévő énekek nótáik szerént irattattak, és három szakaszban közre bocsáttattak. Győr, 1804.
Nehány beszéde jelent meg a Fábián József Prédikátori Tárház-ában (Veszprém, 1805.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
