Főmenü megnyitása

Frászkarika (tárgy)

Babonás eszköz görcs elhárítására

A frászkarika a magyar nép hiedelemvilágában, babonában a frász (különféle görcsrohamok, rángógörcs vagy konkrétan epilepszia, epilepsziás roham) elhárítására készített eszköz.

A rendelkezésre álló források nem egyértelműek abban, hogy milyen korosztályban, milyen megbetegedések ellen, milyen anyagú eszközt milyen módon készítettek. Illetve hogy az eszközt a betegség (rontás) elhárítására vagy csak a görcsroham jelentkezésének idején alkalmazták. Egyes források szerint különleges módon elkészített, gyúrt és kisütött tésztakarika, kör alakú perec, más források szerint [1] viszont koszorúszerű vesszőfonat. Első ismert formája Angliából származik a XII. századból.[2]

A hiedelmek feltehetően német hatásra terjedtek Magyarországon a német nemzetiség közvetítésével a XVIII. században. Német nyelvterületen a kapcsolódó hiedelmek jóval változatosabbak.[3]

Nem világos az sem, hogy a görcsrohamot minden esetben ártó szándékú varázslattal kiváltott jelenségnek gondolták-e.

Alkalmazása, változataiSzerkesztés

  1. A hiedelem egyik formájában csecsemők, kisgyermekek görcsrohamainak elhárítására készítették. A kör alakú perecet kilenc helyről (háztól, szomszédoktól) származó lisztből kilenc nap alatt készítették el.
    A csecsemőt, kisgyermeket (egyes változatokban csak a fejét)[4] átbujtatták a tárgyon (frászkarikán). (Az átbujtatás újjászületés szimbólum is. Vagyis a beteg szimbolikusan egészségesen születik ujjá.)
  2. Más magyarországi területeken a frászkarika Krisztus töviskoronájára emlékeztető (de sosem tüskés),[5][6] szabálytalanul (nem egyenesen) fejlődő növény vesszőfonata. A múzeumi leletek tanúsága szerint egyetlen vesszőből fonták amelynek két végét a koszorúba rejtették. Lehetséges, hogy a növény egy adott fajta, illetve a koszorú meneteinek száma kilenc.
    Ezt a típust görcsroham jelentkezésekor a beteg mellkasára helyezték.
  3. Kései gyűjtésű változata (Nagytarcsa, 1982)[7] rózsafa tüskés indájából készített gyűrű, amelyet feltételezett szemmelverés által okozott görcs ellen alkalmaztak lényegében az eredeti változatnak megfelelő módon.

Mai szóhasználatbanSzerkesztés

A XX. század elejétől a frász jelentése és a frászkarikához kapcsolódó hiedelmek elhomályosultak, és keveredtek az ijedség[8] (trauma) elhárításával kapcsolatos hiedelmek homályos emlékével. Illetve szórványosan a ragály jelentésű fene kifejezés helyébe léptek, amelynek eredeti jelentése szintén elhomályosodott.

  • Ennek tudható be hogy vulgáris szóhasználatban a frász az ijedtség szinonimája lett („A frász jött rámǃ”, „Kitört a frászǃ” – azaz megijedtem.[9])

A fene, nyavalya szó helyébe lépve:

  • szópótló kifejezéssé vált („Mi a frász/frászkarika ez?”) illetve
  • nyomatékos elutasító szóvá („Egy frásztǃ” vagy „Frászkarikát!”)

A pofon helyettː

  • „Kapsz egy frásztǃ” – feltehetően az „Olyan pofont kapsz, hogy elájulszǃ” frappánsnak szánt tartalmi rövidülése utalva arra, hogy a görcsrohamok néhány betegségnél, például epilepsziánál eszméletvesztéssel is járhatnak. (Ezek szerint a „Kapsz egy frászkarikátǃ” és „Olyan frászt kapsz, hogy elájulszǃ” amellett hogy vulgáris egyelőre hibás szóhasználatnak minősíthetők.)

A legutóbbi időkben terjed az a téves nézet is, miszerint a frászkarika az epilepszia vagy epilepsziás roham régi elnevezése volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága, 166. o.
  2. Magyar néprajzi lexikon II.
  3. A Frais német szó (magyarosan elferdítve frász vagy fráz) jelentéseː ijedtség, veszedelem, görcs.
  4. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár
  5. Dömötör Tekla 45. számú kép, Néprajzi Múzeum. Viszont a szövegben (166. oldal) csak a tésztából készült változatot ismerteti.
  6. Lehetséges, hogy az a képzet társult hozzá, hogy mint Krisztus töviskoronájának, vagyis egy szent tárgynak a másaként hatásos, de a tüskék hiányában éppen a szenvedés mérséklését váltja ki.
  7. Nagytarcsa, Falumúzeum. Fotó a forrásként megjelölt műben.
  8. Az eredeti német szó jelentései között szerepel az ijedtség is.
  9. A „Kitöri a frász érte/utána” azonban érdekes módonː – (nagyon) szerelmes belé

ForrásokSzerkesztés