Főmenü megnyitása
Perec
Hortus Deliciarum részlet
Fájl:Weißwurstfrühstück (15444767371) (2).jpg
Bajor sörperec vagy lúgos perec (Laugenbrezel)[1]

A perec lisztből, vízből és élesztőből készült, zárt, íves alakúra formázott táplálék. Egész Európában, emellett Észak-Amerikában is népszerű pékáru. Számos legenda és anekdota szól keletkezéséről és formájának kialakulásáról. Neve valószínűleg a latin bracellusból ("karkötő") ered.

Tartalomjegyzék

Változatai, elkészítéseSzerkesztés

Állaga szerint lehet puha vagy kemény, ízesítése szerint sós vagy édes. Míg Európa legtöbb országában a sós, Lengyelországban és az Egyesült Államokban az édes perec a közkedvelt. Formája a hagyományoson kívül lehet karika vagy vékony pálcika.

A sósperec elkészítése: lisztből, vízből és élesztőből sima tésztát gyúrnak, melyből hurkákat formálnak. Miután megkelt, néhány percre szódabikarbónás forróvízbe[2] mártják (a Maillard-reakció hatására a cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással és a megsült perec barna színű lesz[3][4]), majd megformázzák, sóval meghintik, és magas hőfokon középbarnára sütik. Egyes receptek tejet, tojást, vajat, olajat is felhasználnak. Magyarországon ismert még a debreceni vásári füzéres perec,[5] erdőhorváti perec,[6] kunsági perec.[7][8]

TörténeteSzerkesztés

  • 610-ben egy olasz szerzetes kenyértésztából "a mellen összefont karokat" jelképező péksüteményeket készít, ezeket pretiolanak ("kis jutalom", ugyanis az imádságokat jól megtanuló gyerekeket jutalmazták vele) nevezte.[9]
  • Egy másik korai említés a Lestines-i zsinat idejéből, 743-ból származik; a perecet ekkor főleg a kolostorokban készítették és fogyasztották.
  • A XII. századból származnak az első képi ábrázolások, mint például a Hortus Deliciarum (1190) egyik képének részlete.[10]
  • A XIV. századtól kezdődően a perec a pékek céhének jelvénye.[11]
  • A XVI. századtól keresztény vallásos jelentőséget tulajdonítottak a perecnek: részben mivel a három részre tagoltságát a Szentháromság jelképének tekintették, részben összetevői, a liszt és a víz miatt. Különösen Nagyböjt idején volt népszerű táplálék.
  • A XVII. századtól asztronómiai jelentőséget is láttak benne, ugyanis Kepler 1609-ben felfedezte, hogy egyes bolygók pályája a Földről nézve hurkokat vet.[12]

Híres perecekSzerkesztés

2002-ben George W. Bush kis híján megfulladt egy falat perectől.[13] Az eset nagy nyilvánosságot kapott, és számos viccet és játékot ihletett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Így készül az eredeti – Bajor sörperec, pikanteria.sztarcafe.com
  2. Perec Archiválva 2016. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, limarapeksege.hu
  3. Barnulás és finom illatok: Maillard-reakció, hetedhethatar.hu
  4. Maillard reakció és a karamellizáció, kurtos.eu
  5. Debreceni vásári füzéres perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  6. Erdőhorváti perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  7. Kunsági perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  8. Dr. Sipos Péter: Hungarikumok és tájjellegű élelmiszerek előállítása
  9. Ronnie Smith és Alexander Hellemans: The History of Science and Technology
  10. Hortus Deliciarum
  11. Brezelgeschichte (németül)
  12. Kepler: Astronomia Nova
  13. Bush: anyám mindig mondta, hogy előbb rágjak

További információkSzerkesztés