Főmenü megnyitása
Kívül ropogós, a sós és belül foszlós bajor perec (Laugenbreze, Brezel, Brezn vagy Breze)[1][2]
Perec ábrázolás Herradis von Landsberg: Hortus Deliciarum művéből, 1180 körül

A perec lisztből, vízből és élesztőből készült, zárt, íves alakúra formázott táplálék. Egész Európában, emellett Észak-Amerikában is népszerű pékáru. Számos legenda és anekdota szól keletkezéséről és formájának kialakulásáról. Neve valószínűleg a latin bracellusból ("karkötő") ered. A perec bajorországi változata egy legenda szerint véletlenül született, amikor a pék az addig használt cukor helyett szódabikarbónát tett a forró vízbe és abba merítette a még nyers, kelt tésztából formázott perecet a sütés előtt.[2]

Tartalomjegyzék

Változatai, elkészítéseSzerkesztés

Állaga szerint lehet puha vagy kemény, ízesítése szerint sós vagy édes. Míg Európa legtöbb országában a sós, Lengyelországban és az Egyesült Államokban az édes perec a közkedvelt. Formája a hagyományoson kívül lehet karika vagy vékony sóspálcika.

A sósperec elkészítése: lisztből, vízből és élesztőből sima tésztát gyúrnak, melyből hurkákat formálnak. Miután megkelt, néhány percre szódabikarbónás forróvízbe[3] mártják (a Maillard-reakció hatására a cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással és a megsült perec barna színű lesz[4][5]), majd megformázzák, sóval meghintik, és magas hőfokon középbarnára sütik. Egyes receptek tejet, tojást, vajat, olajat is felhasználnak. Magyarországon ismert még a debreceni vásári füzéres perec,[6] erdőhorváti perec,[7] kunsági perec.[8][9]

TörténeteSzerkesztés

  • 610-ben egy olasz szerzetes kenyértésztából "a mellen összefont karokat" jelképező péksüteményeket készít, ezeket pretiolanak ("kis jutalom", ugyanis az imádságokat jól megtanuló gyerekeket jutalmazták vele) nevezte.[10]
  • Egy másik korai említés a Lestines-i zsinat idejéből, 743-ból származik; a perecet ekkor főleg a kolostorokban készítették és fogyasztották.
  • A XII. századból származnak az első képi ábrázolások, mint például a Hortus Deliciarum (1190) egyik képének részlete.[11]
  • A XIV. századtól kezdődően a perec a pékek céhének jelvénye.[12]
  • A XVI. századtól keresztény vallásos jelentőséget tulajdonítottak a perecnek: részben mivel a három részre tagoltságát a Szentháromság jelképének tekintették, részben összetevői, a liszt és a víz miatt. Különösen Nagyböjt idején volt népszerű táplálék.
  • A XVII. századtól asztronómiai jelentőséget is láttak benne, ugyanis Kepler 1609-ben felfedezte, hogy egyes bolygók pályája a Földről nézve hurkokat vet.[13]

Híres perecekSzerkesztés

2002-ben George W. Bush kis híján megfulladt egy falat perectől.[14] Az eset nagy nyilvánosságot kapott és az arcán is megsérült elnök később számos viccet és játékot ihletett.[15][16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Így készül az eredeti – Bajor sörperec, femina.hu
  2. a b Die Laugenbreze verdankt ihre Entstehung einem Versehen, augsburger-allgemeine.de
  3. Perec Archiválva 2016. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, limarapeksege.hu
  4. Barnulás és finom illatok: Maillard-reakció, hetedhethatar.hu
  5. Maillard reakció és a karamellizáció, kurtos.eu
  6. Debreceni vásári füzéres perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  7. Erdőhorváti perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  8. Kunsági perec Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, pekszovetseg.hu
  9. Dr. Sipos Péter: Hungarikumok és tájjellegű élelmiszerek előállítása
  10. Ronnie Smith és Alexander Hellemans: The History of Science and Technology
  11. Hortus Deliciarum. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 9.)
  12. Brezelgeschichte (németül)
  13. Kepler: Astronomia Nova
  14. Bush: anyám mindig mondta, hogy előbb rágjak
  15. Bush makes light of pretzel scare, news.bbc.co.uk (angolul)
  16. George W. Bush chokes on a pretzel, youtube.com

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Perec témájú médiaállományokat.
Nézd meg a perec címszót a Wikiszótárban!