Fröhlich János

Fröhlich János Hugó (Budapest, 1873. április 2. – Budapest, 1926. augusztus 29.) magyar operatőr, újságíró, filmrendező, színész, filmhíradó-szerkesztő.

Fröhlich János
Született	1873. április 2. Budapest
Elhunyt	1926. augusztus 29. (53 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró operatőr filmrendező színész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fröhlich János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

A budapesti egyetemen klasszika-filológiai szakon diplomázott. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében volt újságíró Jókai Mórral, majd Az Újságnak rendőri tudósítója lett 1904-ben. 1908-ban hetilapot indított Detektív-krónika címmel. 1912-ben rendezte első filmjét Tüzet kérek címmel. 1914-ben Fodor Aladárral megalapították az első magyar híradóvállalkozást, a Kino-riportot, ahol 1916-ig dolgozott. 1914–1918 között a híradófilmgyártásban vezető szerepe volt. 1916-ban Mozihét néven alapított vállalatot. Az 1920-as években Balla Jenővel ismét a Kino-riport vezetője volt.

Több detektívregényt is írt.

Családja

Szülei Fröhlich János és Bombsch Amália voltak. 1899. szeptember 16-án, Budapesten, feleségül vette Lőw Kamillát.

Temetése a Fiumei Úti Sírkertben volt.

Filmjei

Producerként

• Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912; forgatókönyvíró és színész is)
• A 300 éves ember (1914)
• Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből?) (1914)
• A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
• A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
• Belgrád bevétele (1914; rendező is)
• Böském (1914)
• Szerbia hadat üzen (1914)
• Pufi cipőt próbál (1914, rövid)
• Fikszírozzák a feleségem (1914)
• Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915, dokumentumfilm)
• A mi vörös ördögeink (1915)
• Hőseink diadalútja Galíciában (1915; rendező és operatőr is; Illés Jenővel)
• Könyörgő kormenet fegyvereink győzelméért (1915; operatőr is)
• Magyarország a világháborúban (1916; rendező is)
• Gyermekünnepély az Auguszta-hajón (1916)
• Muki, a szoknyavadász (1916, rövid)
• Fogat fogért (1916, rövid)
• A csonkaművész (1917, dokumentumfilm; rendező is)
• Szépségverseny Siófokon (1917, dokumentumfilm; rendező is)
• Árvák imája (1922; rendező is)

Operatőrként

• A bánat asszonya (1916)

Művei

• A Hárshegy szelleme: megtörtént bűnügyek (1894)
• Budapesti detektív-dekameron (1910)
• Hogyan nyomoznak? (1913)
• Detektívhősök (1914)
• A porkoláb (1922)
• A négylaki ember (1923)

Újságjai

• A házfelügyelő (1899)
• Detektív-krónika (hetilap, 1908-1910)
• Rokkant újság (1917)
• Magyar hadigondozó: rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeit szolgáló hetilap (1918)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Hangosfilm.hu

További információk

• Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig (Budapest, 1961)
• Buzinkay Géza: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr
• Varga Bálint: A magyar krimi hiányáról
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Irodalmi lexikon. Szerkesztette: Benedek Marcell. Budapest, Győző A., 1927.
• Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.