Fodor Aladár

Fodor Aladár, Fuchsz (Gyömrő, 1877. október 14. – Bécs, 1918. július 3.) magyar újságíró, filmproducer, filmrendező, színész, forgatókönyvíró.

Fodor Aladár
Született	1877. október 14. Gyömrő
Elhunyt	1918. július 3. (40 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró filmproducer filmrendező színész forgatókönyvíró operatőr
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (35-1-20)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Fuchsz Adolf és Schönfeld Karolin fia. Pályája újságírással indult; a Pesti Napló rendőri rovatvezetőjeként dolgozott. Az 1910-es évek elején a filmezés kezdte érdekelni. A Projectograph Rt. filmvállalatnál dolgozott. 1912-ben Fröhlich Jánossal tulajdonosa volt a Magyar Írók Mozijának (Andrássy út 60.). Vajda Jánossal és Fröhlich Jánossal együtt 1913-ban megalapította a Kino-riport nevű filmvállalatot. Az első világháború előtti években híradóival és dokumentumfilmjeivel tűnt fel. A világháború alatt haditudósítóként dolgozott a fronton.

Vállalatuk játékfilmeket is készített.

Filmjei

Filmproducerként

• Tüzet kérek! (1912, rendező és színész is)
• A 300 éves ember (1914, rendező is)
• Pufi (1914, rendező is)
• Pufi cipőt próbál (1914)
• A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
• A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
• Belgrád bevétele (1914)
• Böském (1914, rendező is)
• Szerbia hadat üzen (1914, rendező is)
• Fikszírozzák a feleségem (1914, rendező is)
• Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915)
• Hőseink diadalútja Galíciában (1915, Fröhlich Jánossal és Illés Jenővel)
• Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért (1915, operatőr is)
• Magyarország a világháborúban (1916)
• Muki, a szoknyavadász (1916)
• Az ezüst kecske (1916, Fröhlich Jánossal, továbbá forgatókönyvíró is)
• Fogat fogért (1916)
• Csonkaművész (1917)
• Szépségverseny Siófokon (1917)
• Árvák imája (1922)

Filmrendezőként

• A 2000 éves férfi (1912, Szekula Jenővel, forgatókönyvíró is)
• IV. Károly megkoronázása (1916, operatőr is)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Hangosfilm.hu
• Ábel Péter: Új Filmlexikon. 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 345. old.

További információk

• Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig (Budapest, 1961)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8