Franzenau Ágoston

paleontológus, mineralógus, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, az MTA levelező tagja (1896)

Franzenau Ágoston (Kolozsvár, 1856. szeptember 2. – Rákospalota, 1919. november 19.) paleontológus, mineralógus, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1896).

Franzenau Ágoston
Életrajzi adatok
Született1856. szeptember 2.
Kolozsvár
Elhunyt1919. november 19. (63 évesen)
Rákospalota
Ismeretes mint őslénykutató
Pályafutása
Kutatási terület kristálytan
Akadémiai tagság MTA levelező (1896)

ÉleteSzerkesztés

Franzenau József magyar királyi bányatanácsos és Zechentmayer Emilia fia. Elemi iskoláit Nagyszebenben és Bécsben, a gimnázium négy alsó osztályát a kegyesrendiek máramarosszigeti gimnáziumában végezte, utóbb a budapesti főreáliskola növendéke lett. Magasabb kiképeztetését a József-műegyetemen nyerte, majd 1877-ben ezen intézet ásvány-földtani tanszéke mellé tanársegédnek nevezték ki, mely helyen 1883-ig maradt, amikor a magyar nemzeti múzeum ásvány-földtani osztályához segédőre lett. 1894-ben múzeumi őr, 1902-ben az ásvány- és őslénytani osztály igazgató őre lett, végül igazgatónak nevezték ki, de betegsége miatt nem tudta elfoglalni ezt az állást. Vizsgálta a fosszilis foraminiferákat, emellett kristálytani kutatásokat is végzett.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja a rákospalotai temetőben található, melyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben védetté nyilvánított.

MunkáiSzerkesztés

  • Adatok a rákosi (Budapest) felső mediterrán emelet foraminifera faunájához. Bpest, 1881. (Különnyomat a Földtani Közlönyből. Ugyanez németűl is Földtani Közlönyben.)
  • Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyi hegyi amphibolon. Bpest, 1882. (Értekezések a term. tud. köréből XV. 5. sz.; németül a lipcsei Zeitschrift für Krystallographie VIII. 1884.)
  • A felső vissói Anglesit. Bpest, 1884. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből; németül is a Természetrajzi Füzetekben).
  • Heterolepa, egy uj genus a foraminiferák rendjében. Bpest, 1884. (K. ny. a Term. Füzetekből; németül is a Term. Füzetekben.)
  • Adalék nehány foraminifera héjszerkezetének ismeretéhez. Bpest, 1885. (K. ny. a Term. Füzetekből; németül is a Term. Füzetekben.)
  • Letkés felsőmediterran faunájáról. Bpest, 1885. (K. ny. a Term. Füz.; németül is a Term. Füzetekben.)
  • Pleiona n. gen. a foraminiferák rendjében és a Chilostomella eximia n. sp.-ről. Bpest, 1887-88. (K. ny. a Term. Füz., németűl is a Term. Füz.)
  • Adalékok a borsodmegyei Apátfalva környékének geologiájához. Bpest, 1887-88. (K. ny. a T. Füz., németül is a T. Füz.)
  • Vizsgálatok a Seissi havas Datolith szögértékeinek állandóságáról. Bpest, 1887. (K. ny. a Mathem. és term. Értesítőből; németül is a Mathem. és term. Értesítőben.)
  • Adat Budapest altalajának ismeretéhez. Bpest, 1888. (K. ny. a Földtani Közlönyből; németül is a Földtani Közlönyben.)
  • A budaőrsi út mellett feltárt márga foraminifera faunájáról. Bpest, 1888. (K. ny. a Mathem. és term. Értesítőből; németül is a Mathem. és term. Értesítőben.)
  • Bujtur fossil foraminiferái. Bpest, 1890. (K. ny. a Term. Füzetekből; németül is u. ott.)
  • A Brád környéki nagy termésarany leletről. Bpest, 1891. (K. ny. a Földtani Közlönyből, németül is u. ott.)
  • A romhányi tályag. Bpest, 1892. (K. ny. a Term. Füzetekből; németül is u. ott.)
  • Adatok Letkés faunájához (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1894)
  • A hunyadmegyei Kis-Almás néhány ásványa kristálytani tekintetben (Bp., 1894)
  • Semseya. Új nem a foraminiferák rendjében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
  • A zsupaneki felső-mediterránkorú tályag foraminiferái. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1894)
  • A baranyamegyei Hidas pontusi faunájáról (Természettudományi Közlöny, 1894)
  • Nummulitek. Szent László dénárjai. (Természettudományi Közlöny, 1895)
  • Kristálytani vizsgálatok a bélabányai pyritről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 18.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
  • A békés-gyulai artézi kút geológiai szelvénye. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906)
  • Kristálytani vizsgálatok az esztergomi Kis-Strázsahegy kalcitjáról (Bp., 1907)
  • Magyarországi kalcitokról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
  • A diósgyőri kalcitról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
  • A Szeben megyei Rekitánál előforduló mediterránkorú foraminiferák. (Földtani Közlöny, 1920; németül is).

Ezeken kívül írt a Magyar Salonba (VIII. 1887-88. Az őslénytani osztály és anyagának szerzéséről) és közölt a Természettudományi Közlönyben és a Földtani Közlönyben számos a hazai palaentológiát és geológiát illető cikket. A Földtani Közlöny 1882. évfolyamának szerkesztésébe, mint a földtani társulat egyik titkára befolyt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.