Főmenü megnyitása

Frashër (Gjirokastra)

albániai falu Gjirokastra megye Përmet községében

Frashër falu Albánia délkeleti részén, Gjirokastra városától légvonalban 40, közúton 80 kilométerre északkeleti irányban, a Melesin-hegységben(wd). Gjirokastra megyén belül Përmet község(wd) települése, Frashër alközség központja.[1] A falu elsősorban arról nevezetes, hogy itt születtek a Frashëri fivérek, a 19. század végi albán nemzeti mozgalom(wd) jeles alakjai, Abdyl, Naim és Sami Frashëri.

Frashër
Museum in Frashër, Albania.jpg
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Gjirokastra
Község Përmet
Alközség Frashër
Irányítószám 6408
Népesség
Teljes népesség817 fő +/-
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Frashër (Albánia)
Frashër
Frashër
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 22′, k. h. 20° 26′Koordináták: é. sz. 40° 22′, k. h. 20° 26′
A Wikimédia Commons tartalmaz Frashër témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Frashër a Tomor–Melesini-hegységrendszer keleti csoportjában, a Melesin-hegységben található, a Frashër-pataknak a Tabor-hegy (Maja e Taborit, 1572 m) és a Qelq-hegy (Maja e Qelqit, 1669 m) közé ékelődő forrásvidékén, kb. 950 méteres tengerszint feletti magasságban. A falu és környéke a Hotovai-fenyves Nemzeti Park(wd) területén fekszik.[2] A délen, a Vjosa völgyében futó SH75-ös jelű főútról egy kb. 30 kilométeres nehezen járható, murvás, kanyargós másodrendű úton közelíthető meg.[3]

TörténelmeSzerkesztés

Frashër a dél-albániai bektásik fontos központja volt, kolostoruk szerzetesei közül került ki a bejtedzsi költészet több nevezetes alakja. Mások mellett itt élt Dalip Frashëri(wd), aki 1826 körül Hadikanë címen albánra fordította és 65 000 soros költeménnyé dolgozta át Fuzúli 1200 oldalas Hadîkat üs-Süedâ (’Vértanúk kertje’, 16. század) című művét. Egy másik frashëri bektási szerzetes, Dalip öccse, Shahin Frashëri(wd) Myhtarnameja címen 12 000 soros epikus költeményt írt a 7. századi Muhtár ibn Abi Ubajd(wd) Omajjádok elleni lázadásáról.[4] Frashër a 20. század közepéig jelentős település maradt, 1925-től Albánia hat bektási körzete közül a vlorai központja volt.[5]

Az albán autonómiaérdekekért küzdő Prizreni Liga 1878. júniusi megalakulását követően a falu szülötte, egyúttal a Liga vezéregyénisége, Abdyl Frashëri az itteni bektási kolostorban hívott össze gyűlést, amelyen megfogalmazták főbb követeléseiket.[6] Albánia 1912-es függetlenné válását követően a területi igényekkel fellépő görög hadsereg szállta meg a vidéket. Miután a nagyhatalmi bizottság 1913 decemberében Frashërtól délre jelölte ki a görög–albán országhatárt, a görög csapatok evakuálásuk során, 1914. április 28-án tizenegy albán falut égettek fel a régióban, köztük Frashërt.[7] A második világháborúban megvívott olasz–görög háború során, 1940 végén hónapokon át itt húzódott a frontvonal.[8]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A Frashëri fivérek emlékháza

Mára a nehezen megközelíthető település jelentőségét vesztette, lakossága megcsappant. Legfőbb nevezetessége az itt született Frashëri fivérek, a 19. század végi albán nemzeti mozgalomban fontos szerepet vállaló Abdyl, Naim és Sami Frashëri szülőháza, amelyet 1974-ben emlékházzá alakítottak (Shtëpia-muze e vëllezërve Frashëri). A fivérek életét bemutató dokumentumokon kívül az épületben helytörténeti és néprajzi kiállítás is látható. Az emlékház melletti parkban áll a három fivér mellszobra, Abdyl és Naim Frashëri büsztje egyúttal sírhelyüket is jelöli (Sami Frashëri Isztambulban nyugszik).[9] A régi bektási kolostor felújított épülete szintén látogatható.[10]

Frashër szülötteiSzerkesztés

  • Abdyl Frashëri (1839–1892) politikus, diplomata, a Prizreni Liga egyik vezetője.[11]
  • Naim Frashëri (1846–1900) költő, író, műfordító, az albán nemzeti romantika korszakának legnagyobb hatású alakja.[12]
  • Sami Frashëri (1850–1904) publicista, nyelvész, lexikográfus, aki a török művelődéstörténetbe az első nyugati értelemben vett regény és az első török lexikonsorozat szerzőjeként írta be a nevét.[13]
  • Athanas Tashko (1863–1915), szintén a Frashëri család sarja, a nemzeti mozgalom jelentős alakja.[14]
  • Mehdi Frashëri (1872–1963) politikus, Albánia kétszeres miniszterelnöke (1935–1936, 1943).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Dienes 2017 :120.; Sheme & Mara 2017 :166., 173.; Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  ; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. Pasha 2006 :96.; Dienes 2017 :120.
  4. Nagel 1989 :56–57.; Jacques 2009 :285–286.
  5. Elsie 2010 :41.; Gloyer 2012 :146.
  6. Elsie 2005 :69.; Jacques 2009 :225.; Elsie 2010 :269.; Vickers 2014 :30., 36.
  7. Pearson 2004 :63.; Jacques 2009 :338.
  8. Pearson 2005 :71–72.
  9. Nagel 1989 :83–84.; Jacques 2009 :549.; Gloyer 2012 :146.; Dienes 2017 :120.; Sheme & Mara 2017 :175.
  10. Nagel 1989 :83–84.; Gloyer 2012 :146.; Sheme & Mara 2017 :175.
  11. Elsie 2013 :147.
  12. Elsie 2013 :152.
  13. Elsie 2013 :153.
  14. Elsie 2013 :433–434.

ForrásokSzerkesztés

  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.