Friedrich August von Hayek
Friedrich August von Hayek (Bécs, 1899. május 8. – Freiburg, 1992. március 23.) az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabadpiac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén. Jelentősen hozzájárult a kognitív tudomány és a jogtudomány fejlődéséhez is. 1974-ben ideológiai riválisával, Gunnar Myrdallal megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott.
| Friedrich August von Hayek | |
 | |
| Született |
1899. május 8.[1][2][3][4][5][6][7][8] Bécs[9][10] |
| Elhunyt |
1992. március 23. (92 évesen)[1][2][3][5][11][7][8] Freiburg im Breisgau[12][13][14] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | August von Hayek |
| Foglalkozása |
|
| Tisztség | elnök (1947–1961, Mont Pèlerin Society) |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhely | Neustifter Friedhof |
 | |
| Friedrich August von Hayek aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August von Hayek témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Hayek elit értelmiségi család fiaként Bécsben látta meg a napvilágot. A Bécsi Egyetemen 1921-ben és 1923-ban szerzett doktori fokozatokat, jogot, pszichológiát és közgazdaságtan tanult. Fiatalon a szocializmus eszméjével szimpatizált, Ludwig von Mises tanainak hatására gondolkodása alapvetően megváltozott.
Hayek Jeremiah Jenks professzor kutató asszisztenseként dolgozott a New York-i Egyetemen 1923–1924 között. Ezután az Austrian Institute of Economic Research igazgatója lett, majd a London School of Economics közgazdasági tanszékéhez csatlakozott 1931-ben. Az Anschluss után, 1938-ban felvette a brit állampolgárságot.
Az 1940-es évek elején Hayek a korszak egyik meghatározó elméleti közgazdászává vált. A második világháború után azonban Hayek laissez-faire elveivel szemben az állami beavatkozást követő tanok, különösen Keynes eszméi váltak divatossá a közgazdászok és gazdaságpolitikusok közt. Hayek kikerült a közgazdasági gondolkodás fősodrából, és a Committee on Social Thought professzoraként a Chicagói Egyetem filozófia-professzora lett 1950-ben. Ezt a posztját 1962-ig megtartotta, majd 1968-ig a Freiburgi Egyetem tanára lett. Innen ment nyugdíjba, és szülőhazájába visszatérve a Salzburgi Egyetemen adott órákat. Hayek következetes közgazdasági eszméi a keynesi ihletettségű gazdaságpolitika kudarca miatt az 1970-es években újra népszerűvé váltak. 1974-ben megkapta a Nobel-díjat. Megélte a szocializmus bukását, és összegző művében korai tanaival összhangban értékelte a tervgazdaság tarthatatlanságát. 1992-ben Németországban, Freiburgban halt meg.
Magyarul megjelent műveiSzerkesztés
- Út a szolgasághoz; ford. Mezei György Iván; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1991 ISBN 9632223756
- A végzetes önhittség. A szocializmus tévedései; ford. Pásztor Eszter; Tankönyvkiadó, Bp., 1992 ISBN 9631845435
- Piac és szabadság. Válogatott tanulmányok; vál. Madarász Aladár, ford. Atkári János, Mezei I. György, Tóth Sándor; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1995 ISBN 9632228480
ÉrdekességSzerkesztés
Magyarországon 2001-ben Hayek Társaság néven szerveződött ultraliberális csoport Hayek eszméinek népszerűsítésére (2005-ben megszűnt.) Szlovákiában is van Hayek Társaság.[23]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-349-06912-5_8
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ http://www.abc.net.au/news/2012-02-10/manne-lord-and-lady-of-the-media/3821618
- ↑ https://fee.org/articles/friedrich-a-hayek-1899-1992/
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/s11138-013-0221-0.pdf
- ↑ http://www.nytimes.com/1992/03/24/world/friedrich-von-hayek-dies-at-92-an-early-free-market-economist.html
- ↑ http://www.nndb.com/people/247/000024175/
- ↑ http://www.nytimes.com/2006/04/30/magazine/30liberal.html?pagewanted=all
- ↑ http://www.nytimes.com/2011/12/26/us/politics/ron-paul-disowns-extremists-views-but-doesnt-disavow-the-support.html?pagewanted=all
- ↑ http://www.nytimes.com/2011/10/23/business/keynes-hayek-views-origins-of-an-economics-debate-review.html
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/1856936/Winners-of-the-Nobel-Prize-for-Economics
- ↑ http://www.nytimes.com/books/98/11/01/reviews/981101.01maiert.html
- ↑ http://www.nndb.com/event/409/000085154/
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economic-sciences/laureates/1974/
- ↑ A szlovák Hayek Társaság honlapja (szlovákul)
ForrásokSzerkesztés
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2001
- Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája Helikon, Budapest, 2007
- A Nobel-díj hivatalos honlapján
- Hayek és a brit felvilágosodás : tanulmányok a konstruktivista gondolkodás kritikájának eszmetörténeti forrásairól ; a bevezetést írta, szerk. Horkay Hörcher Ferenc ; ford. Horkay Hörcher Ferenc és Kiss Balázs.Megjelenés: Budapest : PPKE, 2002 S.l. : s.n.
- Keynes és Hayek : az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant : a nagy válságtól a nagy recesszióig / Nicholas Wapshott ; ford. Felcsuti Péter.Megjelenés: Budapest : Napvilág, 2014.
