Főmenü megnyitása

Gállos Orsolya

(1946–) magyar pedagógus, műfordító

Gállos Orsolya (Siklós, 1946. július 8.[1]) magyar pedagógus, műfordító. A Pécsváradi Várbaráti kör alapító elnöke.

Gállos Orsolya
Született Gállos Orsolya
1946. július 8. (73 éves)
Siklós, magyar 1946-1949
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus, műfordító
Kitüntetései

ÉleteSzerkesztés

Szülei Gállos Ferenc (1914-1958) és Petek Mária.

1964-ben érettségizett a pécsi Lőwey Klára Gimnáziumban. Ezután 4 évig a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakos hallgatója volt.[1] 1977-1978 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1983-1991 között a Ljubljanai Egyetem szlovén szakán tanult.[1]

1968-1969 között Himesházán általános iskola pedagógusként dolgozott. 1969-1971 között a Pécsváradi Művelődési Ház művészeti előadója volt. 1971-től öt évig a pécsváradi mezőgazdasági szakiskola tanára volt. 1973 óta fordít. 1976-1989 között a Dunántúli Napló munkatársa és kulturális rovatvezető-helyettes volt. 1989-1991 között a Helyzet főmunkatársa és a Jelenkor szerkesztője volt. 1990-1998 között, valamint 2006 óta önkormányzati képviselő. 1998-tól öt évig a Ljubljanai Egyetem magyar lektora volt.[1]

A szlovén, magyar, horvát irodalmi kapcsolatokról írt tanulmányokat. Szlovén, horvát, szerb írók műveit, szlovén népmeséket, drámákat, esszéket fordít (pl. France Prešeren, Ivan Cankar, Edvard Kocbek, Ciril Kosmač, Vitomil Zupan, Tomaž Salamun, Aleš Debeljak, Drago Jančar műveit). Helytörténeti monográfiákat írt Pécsváradról.

Színházi fordításaiSzerkesztés

A Színházi Adattár bejegyzéseinek száma: 4[2]

  • Drago Jančar: A nagy briliáns valcer (1989)
  • Fritz i pjevačica (1993)
  • Drago Jančar: Hallstaff (2010)
  • Osztrovszkij: Erdő (2011)

MűveiSzerkesztés

  • Gállos Ferenc: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez; sajtó alá rend. Gállos Orsolya; Pécsvárad Nagyközség Közös Tanbácsa, Pécs, 1975 (Dunántúli dolgozatok)
  • A kígyómenyasszony. Szlovén népmesék; vál., szerk., ford. Gállos Orsolya; Móra, Bp., 1987
  • Gállos Ferenc–Gállos Orsolya: Fejezetek Pécsvárad történetéből; Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Pécs, 1988 (Dunántúli dolgozatok. C. Történettudományi sorozat, 2.)
  • Gállos Orsolya–Kozák Károly: Pécsvárad, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1989 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 330)
  • Gállos Orsolya–Kozák Károly: Pécsvárad, műemlékek; 2. jav. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1996 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 330.)
  • A helyzet könyve. Válogatás A helyzet című hetilap 1989-1990. évi számaiból; szerk. Ferling József, Gállos Orsolya; A helyzet Kft., Pécs, 1990
  • Pécsváradi képeskönyv; összeáll. Gállos Orsolya; Pécsváradi Várbaráti Kör, Pécsvárad, 2000
  • 150 éves a pécsváradi városháza; szerk. Gállos Orsolya; Pécsvárad Város Önkormányzata, Pécsvárad, 2007
  • Felvidékiek Pécsváradon, 1947-2007; szerk. Gállos Orsolya; Pécsváradi Várbaráti Kör, Pécsvárad, 2009 (Pécsváradi füzetek, 2.)
  • Mott János címzetes pécsváradi apátplébános emlékezete; szerk. Gállos Orsolya; Pécsváradi Közösségi Kerekasztal, Pécsvárad, 2010
  • Orosz kényszermunkán. Pécsvárad és a környék német kisebbsége, 1944-1948; szerk. Gállos Orsolya; Pécsváradi Várbaráti Kör, Pécsvárad, 2010 (Pécsváradi füzetek, 3.)
  • Szlovéniai változatok. Esszék, tanulmányok, interjúk; Pro Pannonia, Pécs, 2012 (Pannónia könyvek)
  • A Pécsváradi Várbaráti Kör 30 éve, 1981-2011; Pécsváradi Várbaráti Kör, Pécsvárad, 2014 (Pécsváradi füzetek, 5.)

MűfordításaiSzerkesztés

HorvátbólSzerkesztés

  • Mujičić-Senker: A kadét (1993)
  • Slavenka Drakulić: Balkán Expressz (1995)
  • Mujičić-Senker-Škrabe: Torzó Kávéház. A kadét (1996)
  • Mate Matičič: Karácsonyi mese.

SzerbbőlSzerkesztés

SzlovénbólSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

  • Az Európa Könyvkiadó nívódíja (1976, 1983, 1986)[1]
  • A Magyar Rádió nívódíja (1987)[1]
  • Ezüstkoszorús jugoszláv zászlórend kitüntetés (1988)[1]
  • Pécsváradért díj (1994)[1]
  • Baranya Megye Önkormányzata Sajtódíj (1998)[1]
  • A Szlovén Műfordítók Egyesületének Lavrin-diplomája fordítói életművéért, kulturális közvetítő tevékenységéért (2006)[1]

ForrásSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 254. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. 2011. július 8-ai lekérdezés

Külső hivatkozásokSzerkesztés