Gárdonyi Albert

(1874–1946) történész, levéltáros

Gárdonyi Albert, születési és 1903-ig használt nevén Grünn Albert[3] (Eperjes, 1874. december 24.Budapest, 1946. október 23.) főlevéltáros, történész, paleográfus, egyetemi tanár.[4]

Gárdonyi Albert
Gárdonyi Albert „a főváros és a nép levéltárosa”[1]
Gárdonyi Albert „a főváros és a nép levéltárosa”[1]
Született Grünn Albert
1874. december 24.[2]
Eperjes
Elhunyt 1946. október 23. (71 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Az Országos Széchényi Könyvtárban 1899-ben lett könyvtáros, 1904-től fővárosi könyvtáros, 1911-től fogva munkatársa, 1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak. 1913-ban a budapesti egyetem magántanárává nevezték ki, 1929-től rendkívüli tanára az egyetemnek. Kutatásai nyomán találták meg 1913-ban a magyar jakobinusok sírját.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Grünn Dániel vasúti hivatalnok és Fallyár Anna. Felesége, Weigl Mária (1880–1969)[5] zongoratanár a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla évfolyamtársa volt a Liszt-tanítvány Thomán István osztályában. Gyermekeik: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész.

MűveiSzerkesztés

  • Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904)
  • Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906)
  • I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. (Turul, 1907)
  • Felsőmagyarország kereskedelmi útjai. a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908)
  • Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908)
  • Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909)
  • A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Összeáll. (Bp., 1909)
  • Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910)
  • A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910)
  • Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911)
  • Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913)
  • Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913)
  • A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (Balkánszövetség és Magyarország. Bp., 1913)
  • A Budapest főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1913)
  • A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914)
  • Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915)
  • Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916)
  • Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., 1917)
  • A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917)
  • Bezerédj István. Bodnár Istvánnal. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920)
  • A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919)
  • A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. Bp., 1919)
  • Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Bp., 1925)
  • A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926)
  • A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926)
  • A történelmi segédtudományok története. (Bp., 1926, A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
  • Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929; önállóan: 1930)
  • Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
  • A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (Bp., 1927)
  • Pest város első gyógyfürdője. – Budai középítkezések a XVII. század végén. (Historia, 1928)
  • A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. – Az Erzsébet-tér keletkezése. – A budavári domonkosrendi templom pusztulása. (Pestbudai emléklapok, 1929)
  • A pesti városfal. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. – A budai színészet kezdetei. – A budai országházi terem múltja. (Historia, 1929)
  • Pest városa és a Nemzeti Színház. – A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929)
  • Pest város kereskedelme a XVIII. században. – Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (Pestbudai emléklapok, 1930)
  • Budai könyvkiadók a középkor végén. (Pestbudai emléklapok, 1931)
  • Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (Pestbudai emléklapok, 1932)
  • A ferencvárosi pusztatemplom. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932)
  • A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933)
  • Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934)
  • A Krisztinaváros településtörténete. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934)
  • Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. – Buda középkori helyrajza. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
  • Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937)
  • A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937)
  • Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938)
  • A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. – Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938)
  • Pest városa a középkor alkonyán. – A budai városi tanács árulása 1541-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
  • A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. (Magyar Könyvszemle, 1939)
  • A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939)
  • A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940)
  • Középkori települések Pest határában. – Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1940)
  • A Pressburger Zeitung megindítása. – Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941)
  • Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)
  • Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942)
  • Régi budavári házak. (Tanulmányok Budapest múltjából. 1. Bp., 1943)
  • XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943)
  • Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. – Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944)
  • Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944)
  • A hétszázéves Budapest. (Bp., 1944)
  • A középkori Buda határai. (Budapest régiségei, 1945)
  • Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1945)
  • Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945)
  • Óbuda és környéke a középkorban. (Budapest régiségei, 1945)
  • Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. – Városaink a török hódoltság korában. – Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946)
  • A hajdani Szent János Kórház Budán. (Budapest régiségei, 1950).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nyitott Levéltárak programsorozat megnyitója
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. A Belügyminisztérium 1903. évi 68588. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 1248. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 17. oldal 1. sor
  4. Gárdonyi Albert. Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.
  5. Csapodiné Gárdonyi Klára: GÁRDONYI ALBERT (1874-1946) Budapest székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. Tanulmányok Budapest Múltjából, 32. sz. (1991) 264. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gárdonyi Albert művei. http://kioszk.bparchiv.hu/ (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.