Géczy Fazekas Klára
Géczy Fazekas Klára, születési és 1916-ig használt nevén Fleiner Klára[3], férjezett nevén Géczy Györgyné (Budapest, 1901. augusztus 13. – Budapest, 1996. március 2.) magyar zongoraművész.
| Géczy Fazekas Klára | |
 | |
| Született | Fleiner Klára 1901. augusztus 13.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1996. március 2. (94 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Géczy György (h. 1928–1974) |
| Gyermekei | Géczy Dorottya |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Fleiner Mór (1865–1921) banktisztviselő és Spitzer (Hegyesi) Matild (1867–?) gyermekeként született.[4] Édesanyja énekesnő, a braunschweigi, majd a drezdai operaház tagja volt. Anyai nagyapja Spitzer Lipót hites tőzsdeügynök.[5]
A Budapesti Református Egyház Skót Elemi és Polgári Leányiskolájában, s a Fodor Zeneiskolában tanult. Már tizenkét évesen önálló hangversenyt adott. A Zeneművészeti Főiskolán Szendy Árpád növendéke volt. A budapesti Liszt-zongoraverseny babérkoszorús győzteseként a budapesti pápai követ, Lorenzo Schioppa nagy összegű ösztöndíjat adományozott számára, hogy külföldön folytathassa és fejezhesse be megkezdett tanulmányait.
1935 nyarán meghívást kapott a római eszperantó világkongresszusra, ahol Liszt-műveket adott elő, valamint bemutatta a Mussolininek dedikált „Eszperantó induló“-t.[6] 1937-ben lehetőséget kapott, hogy előadja legújabb művét, a Julianna-mazurkát a leendő holland trónörökösnek, aki elismerő soraival tüntette ki.[7] A következő évben franciaországi és hollandiai hangversenykörútra szerződtették.[8] Az 1930-as évektől koncertjei mellett zongoratanítást is vállalt.[9] A háborút követően néhány évig még folytatta zongoraművészi karrierjét. 1947-ben Bernben nyilvános hangversenyen játszott, a berni rádióban pedig magyar szerzők műveit mutatta be. Sikeres svájci szereplésének köszönhetően svéd, bolgár és palesztinai hangversenykörútra kapott meghívást.[10]
Férje Géczy György (1884–1974)[11] könyvszakértő volt, akivel 1928. január 22-én Budapesten kötött házasságot. A Szent István-bazilika Plébánia Hivatala által kiadott keresztlevél szerint 1935. december 5-én a római katolikus vallásra tért át. Sógora Mándi Gyula (1899–1969) labdarúgó, edző.[12]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 168039/1916. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 683. kép 3. karton
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 298/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ „Spitzer Lipót gyászjelentése”, Pester Lloyd, 1897. június 3. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ „Magyar zongoraművésznő sikere a római eszperantó világkongresszuson”, Magyar Hírlap, 1935. augusztus 17., 7. oldal (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ „Géczy-Fazekas Klára zongoraművésznő újabb külföldi sikere”, Magyarság, 1937. május 5. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Ujság, 1938. szeptember 15. (14. évfolyam, 207. szám)
- ↑ Magyarság, 1934. szeptember 21. (15. évfolyam, 213. szám)
- ↑ A Reggel, 1947. október 13. (20. évfolyam, 41. szám)
- ↑ Magyar Nemzet, 1974. február 16. (30. évfolyam, 39. szám)
- ↑ Mándi Gyula házasságkötési bejegyzése Fazekas Edittel a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 514/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar asszonyok lexikona. Összeállított, előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. elektronikus elérhetőség: Magyar Elektronikus Könyvtár
