Göttche Oszkár

(1895–1972) gyermekorvos, tüdőgyógyász, egyetemi tanár

Görgényi-Göttche Oszkár (1945-ig: Göttche) (Kúla, 1895. július 4.Budapest, 1972. április 13.) tüdőgyógyász, orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957). A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Gyermektüdőgyógyász Szekciójának örökös elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács TBC-Bizottságának tagja volt.

Göttche Oszkár
Született1895. július 4.[1]
Bácskula[1]
Elhunyt1972. április 13. (76 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • gyermekgyógyász
  • pulmonológus
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (CC-77. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1914-ben érettségizett a Hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban. 1920-ban orvosi diplomát kapott a budapesti tudományegyetem orvosi karán. 1921–1930 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján Heim Pál gyakornoka és egyetemi tanársegéde volt. 1925-ben röntgenológiával, majd gyermekkori tbc-vel kapcsolatos témákban tanulmányutat tett Münchenben. 1926–1927 között pedig Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1928-ban magántanári képesítést szerzett. 1928–1937 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt. 1931–1944 között a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház főorvosa volt. 1937–1946 között a gyermekgyógyászat címzetes rendkívüli tanára volt. 1944–1946 között a budapesti János Kórház Gyermekosztály és Gyermektuberkulózis Osztály osztályvezető főorvosa volt. 1946–1950 között kényszernyugdíjazták. 1950–1956 között a Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatórium főorvosa, 1957–1968 között tudományos igazgatója volt. 1957-től a Zeitschrift für Tuberculose (Lipcse) című folyóirat szerkesztő bizottsági tagja volt. 1968-ban ment végleg nyugdíjba.

Fő kutatási területe a gyermekkori tüdőbetegségek, főleg a tuberkulózis. Számos tudományos közleménye és több könyve jelent meg.

Szülei: Göttche Károly állampénztári igazgató és Ritter Anna voltak. Felesége, Heim Katinka (= Katalin; ?-1984) volt; Heim Pál (1875–1929) orvos leánya. Fia: Görgényi Ákos (1928–1992) orvos, radiológus, nefrológus.

Sírja a Farkasréti temetőben található (CC-77. fülke).[4]

  • Adatok a gyermekkori vagatonia kérdéséhez (Orvosi Hetilap, 1923)
  • Csecsemő- és gyermekgyógyászati repetitorium (Heim Pál előadásai nyomán írta; Budapest, 1924)
  • A kanyaró prophylaxisának mai állása (Orvosképzés, 1925)
  • Az angolkór röntgendiagnosztikája (Magyar Röntgen Közlöny, 1927)
  • Aorta-tanulmányok gyermekeken (Magyar Röntgen Közlöny, 1928)
  • A csecsemőkori tüdőgyulladások röntgendiagnosztikája (Orvosképzés, 1929)
  • A pertussis tüdő és röntgenképe (Magyar Röntgen Közlöny, 1929)
  • Röntgendiagnostik der Säuglingspneumonie (Archiv für Kinderheilkunde, 1929)
  • A photo-ergostorin toxikosis kapcsán fellépő csontelváltozások (Kellner Bélával; Magyar Röntgen Közlöny, 1932)
  • Die Stadieneinteilung der Lungentuberkulose. – Die primäre Lungentuberkulose. – Chronische, nicht spezifische Lungenkrankheiten (Handbuch der Röntgendiagnostik und Therapie im Kindesalter. Lipcse, 1933)
  • A primär tüdőgümőkór röntgendiagnosztikája (Magyar Röntgen Közlöny, 1933)
  • Csecsemő- és gyermekgyógyászat a csecsemő- és gyermekkori gyógyszeradagok és gyógyszerrendelés részletes ismertetésével (Budapest, 1936) (2. kiadás a Csecsemő- és gyermekgyógyászat a gyakorló orvos számára a csecsemő- és gyermekkori gyógyszeradagok és gyógyszerrendelés részletes ismertetésével címmel; Budapest, 1938)
  • Adatok a gyomorbélcsatorna röntgendiagnosztikájához a csecsemőkorban (Magyar Röntgen Közlöny, 1939)
  • A szamárköhögés felismerése (Orvosi Hetilap, 1940. 33.)
  • Egy gyermekosztály vezetőjének teendői a gümőkórral kapcsolatban (Orvostudományi Közlemények, 1941)
  • A pubertáskori phthisis korai diagnosztikája (Lakatos Károllyal; Gyermekgyógyászat, 1951)
  • Gümókóros gyermekek antibiotikus kezelése (Sirályné Sebes Terézzel, Szatmáry Magdával; A tuberkulózis kérdései, 1952)
  • A serdülőkori tüdőgümőkórban megbetegedett gyermek, mint iskolaegészségügyi probléma (Orvosi Hetilap, 1955. 1.)
  • Gyermekek tüdőgümőkórjának localisatiója (TBC Kongresszus. A XXX. Orvosi és I. Középkáder Tuberkulózis – Tüdőgyógyász – Nagygyűlés előadásai; Budapest, 1955)
  • Atelektasen im Kindesalter (Kassay Dezsővel; Ergebnisse der gesammten Tuberkuloseforschung, 1956)
  • A belső mellkasi nyirokcsomók jelentősége gyermektípusú tüdőgümőkór eseteiben (Doktori értekezés; Budapest, 1957)
  • A szelepes tüdőtágulásról (Hoffmann Idával; Orvosi Hetilap, 1958. 27.)
  • Újabb adatok a szamárköhögés felismeréséhez (Gajzágó Dezsővel; Orvosképzés, 1958)
  • A belső mellkasi nyirokcsomók gümőkórja (Monográfia és egyetemi tankönyv; Budapest, 1958; németül: BudapestStuttgart, 1962)
  • A gyermekkori tuberkulózis (A tuberkulózis. Szerkesztette: Acsády György és Szabady Egon; Budapest, 1959)
  • A gyermekek gümőkórja (Telegdi Istvánnal; A gümőkór; Budapest, 1959)
  • Hogyan fejlődnek a féltüdőirtott gyermekek? (Szőts Istvánnal; Tuberkulózis, 1960)
  • Adatok a felnőtt típusú tüdőgümőkórban szenvedő serdülőkorúak gátlószeres kezeléséhez (Szócska Miklóssal; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
  • A Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatórium 10 éve (Szerkesztette: Telegdi Istvánnal; Budapest, 1961)
  • A felnőtt típusú tüdőgümőkór orvoslása a serdülés korában, különös tekintettel a légmellkezelésre (Kiss Ilonával, Vass Etelkával; Orvosi Hetilap, 1967. 11.)
  • Hörgőarterioma (Horányi Jánossal, Szőts Istvánnal; Orvosi Hetilap, 1967. 39.)
  • Die nichttuberkulösen Lungenkrankheiten im Kindesalter (A magyar nyelvű kéziratot fordította és szerkesztette: Görgényi Ákos, Szőke István, Szócska Miklós; Budapest, 1979)

További információk

szerkesztés
  • Görgényi-Göttche (Orvosi Hetilap, 1972. július 23.).
  • A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli nyomda
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Budapest, 2004. Mundus Magyar Egyeti Kiadó
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8