Főmenü megnyitása

G. Hajnóczy Rózsa, Hajnóczy Rózsa Erzsébet Eugénia (Lőcse, 1892. július 19.[1]Budapest, Józsefváros, 1944. július 11.)[2] magyar írónő.

G. Hajnóczy Rózsa
Született 1892. július 19.
Lőcse
Elhunyt 1944. július 11. (51 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Germanus Gyula
Foglalkozása író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

ÉletpályaSzerkesztés

Hajnóczy József Rajmund (eredeti nevén Zák Rajmund, Derecske, 1854 – Lőcse, 1931) Szepes megyei királyi tanfelügyelő és Marcsek Eugenia (Késmárk, 1855 – Lőcse, 1939) leányaként született, tíz testvér közül a hatodikként. 1892. augusztus 8-án keresztelték.[3] 1918-ban lett Germanus Gyula első felesége. Férjét elkísérte a hároméves bengáli útra, ahol Szantiniketán egyetemén az iszlámtörténeti tanszék vezetőjeként dolgozott. Hajnóczy naplójegyzetei alapján írta meg könyvét, mely az indiai évek hol groteszk, hol mulatságos, hol könnyfakasztó, hol pedig szívbemarkolóan szomorú élményein alapszik.

Indiából írt 13 hosszú leveléből nyomon követhető, hogy mi a tény, és mi az írói fantázia szülte regényes adalék könyvében. Rózsa nem csak a családtagoknak írt, de élménybeszámolóit rendszeresen közölte a Szepesi Hírlap is.

G. Hajnóczy Rózsa neve nem található meg sem az Új magyar életrajzi lexikonban, sem az Új magyar irodalmi lexikonban vagy a Kortárs magyar írók 1945–1977, illetve a Bibliotéka és fotótárban. Ő maga ezen adattárakban csak társszerzőként szerepel, nagy könyve, a Bengáli tűz (1943) pedig férje Germanus Gyula neve alatt, a híres orientalistának szentelt szócikkben, mint az utóbbinak a műve, amelynek G. Hajnóczy Rózsa csak – alárendelt, nem egyenrangú – társszerzője. 1979-ben, nem sokkal halála előtt Germanus nyilatkozatot tett, hogy a regényt valójában ő írta és első felesége nevén jelentette meg.

Mivel nehezen viselte a második világháború megpróbáltatásait Budapesten, ezért férje vidéken próbált nyári lakást keríteni számára. Amikorra visszatért, feleségét eszméletlenül találta, aki nagy adag altatót (Phanodormot) vett be, azonban hiába vitték be a Szent Rókus kórházba, már nem lehetett segíteni rajta.

Sírja a Kerepesi úti temetőben található (34-7-10).

MűfordításaSzerkesztés

  • Heinrich Mann: Egy király ifjúsága (Budapest, 1944)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lőcsei evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1892. év, 10. folyószám.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halott akv. 1716/1944. folyószáma alatt.
  3. Keresztelési bejegyzése

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar-ország, 1944. VII. 14. sz.
  • Új Magyarság, 1944. VII. 16. sz.
  • Szerdahelyi István: A Germanus-titok, Remény, 3. évf., 5. sz., 2000. 4. negyedév, 97-104. o.