Főmenü megnyitása

Gabrovo (Габрово) város Bulgáriában, Gabrovo megye és a Gabrovói kistérség székhelye. 2003-ban 64 686 lakosa volt. Hagyományos textiliparáról híres, a 19. században a bolgár kulturális újjászületés egyik központja volt. Napjainkban a minden páratlan év májusában megrendezett országos komédia- és szatírafesztivál teszi ismertté a város nevét.

Gabrovo (Габрово)
Dormition of the Most Holy Mother of God Church Gabrovo TB1.jpg
Gabrovo címere
Gabrovo címere
Gabrovo zászlaja
Gabrovo zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeGabrovo
Alapítás éve1477
Polgármester Tomiszlav Doncsev
Irányítószám 5300
Körzethívószám 066
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség58 950 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság392 m
Terület233,817 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Gabrovo (Bulgária)
Gabrovo
Gabrovo
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 52′ 27″, k. h. 25° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 42° 52′ 27″, k. h. 25° 19′ 08″
Gabrovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabrovo témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Gabrovo a Balkán-hegység északi előterében fekszik, a Jantra és néhány mellékfolyójának (Zsăltes, Panicsarka, Szinkjovica) völgyében, az ország földrajzi középpontja (Uzana) közelében. Közepes tengerszint feletti magassága 329 m, az ország egyik leghosszabban elnyúló települése (9 km hosszan terül el a Jantra-völgyben).

NépességeSzerkesztés

Gabrovónak 1956-ban 38 ezer lakosa volt, 1981-ig folyamatosan nőtt a lélekszáma, ekkor 81,6 ezren éltek itt. Azóta lakossága csökken, 1992-ben 76,5 ezer; 2003-ban már csak 64,7 ezer lakosa volt.

TörténeteSzerkesztés

A mai város helyén fontos kereskedelmi út vezetett a középkorban a Dunától a Sipka-szoros felé. Maga a település a 14. században jött létre, a hagyomány szerint Racso Kovacs alapította, akinek a műhelyénél álló gyertyánfáról kapta a nevét. Hamarosan fontos vásárközpont lett, a Jantra vízienergiájára sokoldalú textilipar települt, a 18. századra már az egész Oszmán Birodalomban híres lett kézműiparáról, 1870-ben már 800 vízimalom működött itt. 1860-ban kapott városi jogokat. 1825-ben kolostori elemi iskolát alapítottak, majd 1835-ben megnyílt az első bolgár világi középiskola, melynek mecénásai gabrovói üzletemberek voltak. A 20. században az ipari fejlődés tőkés alapokon folytatódott, a "bolgár Manchester" néven is emlegették. 1947-ben az üzemeket államosították, majd a textil- és bőripar mellett új gyárakat is létesítettek (szerszámgépgyár, műanyaggyár, cipőgyár, villanytargonca gyár).

LátnivalókSzerkesztés

  • Az iskolaalapító Vaszil Aprilov szobra és sírja
  • Baev-híd a Jantra folyón (1855)
  • Racso kovács emlékműve
  • Szv. Bogorodica- (Szűz Mária) templom (1865)
  • Óratorony (1835)

A Nemzetközi Humor- és Szatíra Biennálé[1] a városnak egy kiemelkedő, évről évre megrendezett nemzetközi rangú eseménye.

TestvérvárosokSzerkesztés

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • L.Dinev-K.Misev: Bulgária földrajza, Gondolat, Budapest, 1981
  • Bács Gyula: Bulgária, panoráma útikönyvek, 1972

HivatkozásokSzerkesztés