Wikipédia

Galántai Tibor (író)

(1920-2015) magyar író
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Galántai Tibor (egyértelműsítő lap).

Galántai Tibor (Nagyvárad, 1920. szeptember 27. – Szeged, 2015. december 16.[2]) magyar emlékíró.

Galántai Tibor
Galántai Tibor magyar honvéd, 1940[1]
Galántai Tibor magyar honvéd, 1940[1]
Született1920. szeptember 27.
Nagyvárad
Elhunyt2015. december 16. (95 évesen)
Szeged
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
GyermekeiGalántai Erzsébet
Foglalkozásaemlékíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Galántai Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyváradon nevelkedett kisebbségi sorsban, 1946-tól Magyarországon élt, II. világháborús emlékeit nyugdíjas korában foglalta könyvbe azzal a céllal, hogy emléket állítson a nagyváradi magyar ifjúságnak, amely küzdött szülővárosáért. Fiatalabbik leánya Galántai Erzsébet klasszika-filológus, neolatinista.

Életpályája szerkesztés

 
Az író felesége székely népviseletben[3]
 
Szülőháza Nagyváradon
 
Az író édesanyja és anyai nagyanyja

Értelmiségi családból származott, Nagyváradon a Katolikus Kör korabeli székházában volt lakásuk, a (volt) Szilágyi Dezső utca 5. sz. alatt, ez az író szülőháza. Gimnáziumi tanulmányait abbahagyva, a női divatszabóságot tanulta ki, kisebbségi sorban élőnek illett korán szakmát tanulni, értelmiségi pályán nehéz lett volna elhelyezkedni, édesanyját is majd csak a második bécsi döntés után vették vissza köztisztviselői állományba.

1939-ig Nagyváradon élt édesanyjával és anyai nagyanyjával. 1939-ben átjött Magyarországra és önkéntesként csatlakozott a magyar hadsereghez. A második bécsi döntést követően 1940. szeptember 6-án, a magyar hadsereg katonájaként bevonult Nagyváradra, szülővárosába.

1940. szeptember 6. után leszerelték, mert még nem érte el a katonaköteles kort. Egy németországi repülőgépgyárban kapott munkát. Miután Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, bevonult tényleges katonai szolgálatra a nagyváradi csapatkórházhoz. A gyalogsági alapkiképzés után az akkor megalakult 559. sz. hadikórházhoz helyezték át. A háborús események következtében 1944 őszén a hadikórházat Németországba evakuálták, ott esett amerikai fogságba.

A hadifogságból 1946 őszén tért haza Magyarországra. Erdélyből menekült székely magyar leányt (Bojtor Mária, Gyulafehérvár, 1920. április 25. – Szeged, 2002. október 4.) vett feleségül, akivel a háború alatt Németországban ismerkedett meg. A közigazgatásban helyezkedett el, a kecskeméti városházán dolgozott, amikor a feleségét Sátoraljaújhelyre helyezték át, ekkor az egész család Sátoraljaújhelyre költözött.

Közben pénzügyi szakiskolát végzett és a sátoraljaújhelyi tanács pénzügyi osztályán helyezkedett el. Munka mellett tovább folytatta tanulmányait, megszerezte a középfokú közgazdasági, majd a felsőfokú számviteli képesítést és a mérlegképes könyvelői és könyvvizsgálói képesítést. Revizor, majd költségvetési csoportvezetői beosztásba került. Később a sátoraljaújhelyi egyesített egészségügyi intézmények gazdasági igazgatójának nevezték ki, innen ment nyugdíjba.

Fiatalabbik leánya Szegeden végzett orosz-latin szakon, s Szegedre jött férjhez. Hogy a család együtt maradjon, 1978-ban Galántai Tibor nyugdíjas feleségével, s idősebbik leányával 1978-ban Szegedre költözött. Unokája, Szigeti Tamás[4] Graphisoft-díjas matematikatanár, könyvillusztrátor és amatőr fotós, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban[5] tanít.

2015. december 16-án szegedi otthonában hunyt el, 2015. december 28-án helyezték örök nyugalomra a szegedi Alsóvárosi Temetőben.

Írói munkássága szerkesztés

 
Nagy Sándor nagyváradi születésű aradi vértanú emléktáblája Nagyváradon a (volt) Nagy Sándor utcában
„ A magyarság megmaradása a Duna-medencében attól függ, hogyan tud megbékélni a közös földön, közös sorban élő más nemzetekkel...[6] ”

Nyugdíjas éveit nem tétlenségben töltötte, hanem levéltárakba, könyvtárakba járt, hogy világosan lássa annak az időszaknak a történetét, amely az ő ifjú korára, s az ő kisebbségi létére döntő befolyással volt. Tárgyilagosan, a témát mintegy eltartva magától írta meg memoár kötetét, mely életének 19 és 26 éves kora, azaz 1939 és 1946 közti időszakát írja le. (Szakavatott lektor kezébe egyáltalán nem került a kézirat, sajnos a tisztességesen megírt eredeti kézirat sok helyütt csorbult a gondatlan nyomtatás által.)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagyváradi eseményeit regény formájában dolgozta fel, ezúttal becsületes nyomtatásban, az eredeti nagyváradi tájszólást is hűségesen megörökítve sikerült közreadni 2008-ban a Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó által.

Ifjú korától írt verseket, de azokat nem publikálta, kéziratban vannak, családjának, barátainak szavalta el. Mindössze egy meseszerű elbeszélő költeményt adott közre 2009-ben, melynek hőse a magyarság és az emberiség közös sorsát reprezentálja. Szigeti Tamásnak a vallási néprajz hagyományaiból merített grafikái illusztrálják kötetet.

Kötetei szerkesztés

  • Megadatott a holnap : küzdelem szülővárosomért. Szerk. Bába Kiadó. Szeged, a szerző kiadása, 2008. 115 o. ill. Borítóterv: Szigeti Tamás. ISBN 9789639717756
  • Széplaky Anna : regény. Borítóterv Szigeti Tamás, szerk. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged, a szerző kiadása, 2008. 261 o.
  • Galántai Tibor: Bálint Miska sorsa. Elbeszélő költemény. Szöveget gondozta, ill. Szigeti Tamás (Graphisoft díjas matematikatanár, a szerző unokája),[7] szerk. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Elbeszélő költemény. Szeged, szerző kiadása, 2009. 111 o.

Források szerkesztés

  • Megadatott a holnap könyvbemutatója. Szegedi Közéleti Kávéház, 2008. május 9., péntek 16:00. Szeged, Somogyi Könyvtár.
  • Jósa Piroska: Emlékirat Nagyvárad sorsfordító évtizedéről. Lásd Reggeli Újság : Bihar megyei napilap. Nagyvárad, 2008. november 25., kedd, V. évf. 1441. sz.
  • Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. Lásd Reggeli Újság : Bihar megyei napilap. Nagyvárad, 2008. november 28., péntek, V. évf., 1444. sz.
  • Könyv egy boldog nap margójára : szerdán[8] este a nagyváradi Lorátffy Zsuzsanna-központban mutatták be az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében a Megadatott a holnap című könyvet, Galántai Tibor önéletírását. Lásd Bihari Napló, Nagyvárad, 2008. november 29., XIX. évf. 282. sz.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Galántai Tibor fényképének pecsétjén: Magyar Királyi (M. Kir.) 559. sz. Honvéd Hadikórház.
  2. ↑ Gyászjelentés nyomán.
  3. ↑ Galántai Tiborné sz. Bojtor Mária (Gyulafehérvár, 1920. április 25. - Szeged, 2002. október 4.)
  4. ↑ Szigeti Tamás matematikatanár, könyvillusztrátor, amatőr fotós[halott link]
  5. ↑ Szigeti Tamás tanár úr fotóiból[halott link]
  6. ↑ Idézet a Széplaky Anna c. regény bevetőjéből, a bevezetőt írta a szerző. Lásd i.m. 5. o.
  7. ↑ Szigeti Tamás egyéb könyvillusztrációi.[halott link]
  8. ↑ 2008. november 26-án délután 17 órakor

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galántai_Tibor_(író)&oldid=23564283”