Gekkófélék

Gekkófélék
	Aranyporos nappaligekkó (Phelsuma laticauda)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Gyíkok (Sauria);
Alrendág:	Gekkóalakúak (Gekkota);
Család:	Gekkonidae; J. E. Gray, 1825
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gekkófélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gekkófélék témájú médiaállományokat és Gekkófélék témájú kategóriát.

A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó családja.

Rendszerezés

A családba az alábbi 5 alcsalád tartozik:

macskagekkók (Aeluroscalabotinae)
kettősujjú gekkók (Diplodactylinae)
szemhéjas gekkók (Eublepharinae) - egyes rendszerek önálló családként sorolják be Eublepharidae néven
valódi gekkók (Gekkoninae)
csodagekkók (Teratoscincinae)

Előfordulásuk

A gekkófélék Afrika, Közép-Ázsia, Dél-Európa, Ausztrália, Délkelet-Ázsia, csendes-óceáni partok és szigetek, Új-Zéland, Dél-Amerika, Mexikó, Dél-Kalifornia, Florida, karib-tengeri partok és szigetek területein mindenütt megtalálhatók. A gekkófélék nagyon elterjedtek, alkalmazkodóképesek, és az emberre teljesen ártalmatlanok. A legtöbb faj mindenekelőtt élőhelyének pusztulása miatt veszélyeztetett.

Megjelenésük

A gekkófélék hossza fajtól függően 3,5-40 centiméter között van. A bőrt vékony, apró pikkelyek vagy dudorok borítják; színük különböző lehet, de rendszerint szürke vagy barna. Egyes fajok az elrejtőzés érdekében vagy udvarláskor változtatni tudják a színüket. A legtöbb gekkó végtagjain széles, bőrlebenyes ujjak vannak, amelyek alsó felületét nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkék borítják. A talaj legapróbb egyenetlenségeibe is beleakaszkodnak, így a gekkó akár függőleges ablaküvegen is tud szaladni. A legtöbb le tudja dobni a farkát, ha veszélyben van vagy ha elkapják; helyén új, rövidebb farok nő. Az éjjel aktív gekkók pupillái nagyok; napközben keskeny réssé szűkülnek. A szemhéjas gekkókon kívül a többi gekkónak nincs szemhéja, hanem szemüket nyelvükkel tisztítják.

Életmódjuk

A gekkófélék magányosan élnek és függőleges felületeken is képesek mászni. A gekkók tápláléka fajtól és mérettől függően rovarok, kis madarak, egerek, gyíkok és gyümölcsök.

Szaporodásuk

A párzási időszak területenként nagyon változó. A gekkófélék rendszerint 2 tojást raknak, vannak kivételek is. A tojásokból való kifejlődés 6-10 hétig tart, egyes fajoknál akár fél év is lehet. Egyes fajok elevenszülők.

Források

Biolib szerinti rendszer besorolása
Leopárdgekkó
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap