Geoffroy-tamarin

A Geoffroy-tamarin vagy más néven Geoffroy-csicsergőmajom (Saguinus geoffroyi) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó faj.

Geoffroy-tamarin
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Strepsirrhini) Alrendág: Szélesorrú majmok (Platyrrhini) Család: Csuklyásmajomfélék (Cebidae) Alcsalád: Karmosmajomformák (Callitrichinae) Gray, 1821 Nem: Saguinus (Hoffmannsegg, 1807) Faj: S. geoffroyi
Tudományos név
Saguinus geoffroyi (Pucheran, 1845)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Geoffroy-tamarin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Geoffroy-tamarin témájú médiaállományokat és Geoffroy-tamarin témájú kategóriát.

Régebben a gyapjasfejű tamarin (Saguinus oedipus) alfajaként tartották számon, de jelenleg önálló fajnak tartják.

Megjelenése

20-29 centiméter a hossza. Farka hosszabb, mint a teste (31-42 centiméter). Súlya 350-450 gramm. Barnás-fekete háta és fekete fülei vannak. Hasa és melle fehér.

Elterjedése

A legészakabbra élő faj a családból és az egyetlen amelyik Közép-Amerikában is él. Costa Rica, Panama és Kolumbia területén honos.

Erdőkben élő faj, a fák lombkoronájában él.

Életmódja

Nagyon aktív állatok. Néhány órás alvástól eltekintve egész nap tevékenyen mozognak, és idejük nagy részét táplálékszerzéssel, a társaikkal való játékkal, veszekedéssel töltik.

3-15 tagú csoportokban él, melyek egy domináns, monogám párkapcsolatban élő párból, azok utódaiból és egyéb csoportból származó, még nem ivarérett egyedekből állnak. Egy-egy csoport territóriuma 7-10 hektár között van.

A csoportok az éjszakát a sűrű bozótban vagy egy fa odvában töltik, a nap legnagyobb részében pedig egyik gyümölcstermő fáról vándorolnak a másikra. A karmosmajmok többségéhez hasonlóan főként a magasabb fákon mozog. Kis mérete miatt ki tud mászni a vékonyabb ágakra is.

Könnyű testsúlya miatt a vékony ágakon is biztonságosan mozoghat, ahová a rá vadászó ragadozók nem tudják követni.

Rovarokat, pókokat, gyümölcsöt és fanedvet is fogyaszt.

Szaporodása

A 140 napos vemhesség után általában két kölyköt hoz világra a nőstény. A kicsiket mindig a hím egyed hordozza magával és csak a szoptatási időszakban adja át az anyaállatnak a kölyköket. Később a csapat többi tagja is foglalkozik a kölykökkel. A kicsik két-három hónapig szopnak és 16-20 hónapos korukra lesznek ivarérettek. Várható élettartama 10 év körül van.

Természetvédelmi helyzete

Elterjedési területe a gyapjasfejű tamarinénál nagyobb, ezért jelenleg nem számítanak veszélyeztetett fajnak, de az erdők irtása hosszú távon ezt a fajt is fenyegeti.

Állatkertekben ritkán tartott faj, jelenleg Magyarországon sehol sem tartják.

Források

• Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
• Skinner, C., Justification for reclassifying Geoffroy's tamarin Saguinus oedipus geoffroyi to Saguinus geoffroyi, Primate Report, 31, S. 77-85 (1991)
• Garber, P.A. 1993 "Feeding, Ecology, and Behaviour of the Genus Saguinus"; Marmosets and Tamarins: Systematics, Behaviour, and Ecology. ed Anthony B. Rylands. Oxford University Press.
• Grzimek, Bernhard Grzimek's Encyclopedia of Mammals. McGraw-Hill, 2th edition, 1989, vol. II. ISBN 0-07-909508-9
• Snowdon, C.T. and Soini, P. 1988 "The Tamarins, Genus Saguinus; Ecology and Behavior of Neotropical Primates 2: 223-298. Eds, R.A. Mittermeier, A.B. Rylands, A.F. Coimbra-Filho, and G.A.B. da Fonseca. Washington, DC: World Wildlife Fund.

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)