Gerő Attila

(1870–1916) magyar író, költő, újságíró

Gerő Attila, 1897-ig Guttmann Ármin[1] (Nagyvárad, 1870. június 3.Budapest, 1916. október 8.[2]) író, költő, újságíró, műfordító.

Gerő Attila
SzületettGuttmann Ármin
1870. június 3.
Nagyvárad
Elhunyt1916. október 8. (46 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaCserhalmi Irén (–1908)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (9. parcella, 11. sor, 37. sírhely)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Gerő Attila témában.
SablonWikidataSegítség

Erdélyi zsidó családban született, Guttmann Vilmos kereskedő és Fischmann Janka gyermeke volt. Szülővárosában és Bécsben tanult, újságírói pályáját a Nagyvárad-nál kezdte, majd a fővárosi napilapokban és az Egyenlőségben folytatta. Lefordította Émile Zola Pascal orvos-át és az A három város-t, továbbá Alphonse Daudet és Richard Voss több regényét is, részben nejével, Cserhalmi Irén írónővel. Szerkesztette a Külföld, Hasznos Tanácsadó és a Család című szépirodalmi lapokat.

Önállóan megjelent kötetei

  • Pálmák (versek, 1892)
  • Mámor (versek, 1905)
  • Szerelmes zsoltárok (versek, 1906)

Második házastársa Beck Leopoldina (1870–1936)[3] volt, akivel 1912. július 31-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[4]

  1. A Belügyminisztérium 1897. évi 77478. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 17. sor.
  2. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 454/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  3. Gerő Attiláné Beck Leopoldina halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 444/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 669/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)

További információk

szerkesztés
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gerő Attila témában.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.