Gerebes
Gerebes (1899-ig Povina, szlovákul Povina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
| Gerebes (Povina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1438 | ||
| Polgármester | Margita Šplháková | ||
| Irányítószám | 023 33 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1138 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 367 m | ||
| Terület | 19,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°E | |||
| Gerebes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerebes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésZsolnától 12 km-re északkeletre a Gerebesi-patak partján fekszik.
Története
szerkesztés1438-ban „Povina” alakban említik először, ekkor a budatíni váruradalomhoz tartozott. A falut teljesen körbeveszi az erdő, amely a címerében is kifejezést nyer. 1507-ben „Powyne”, 1598-ban „Powinna” alakban említik. 1598-ban 10 portája és egy malma volt. 1784-ben 88 házában 559 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POVINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelynek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Lieszkoveczé, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 104 háza volt 920 lakossal. Lakói pásztorkodással, állattartással, favágással, faárukészítéssel, háziiparral, kosárfonással, drótozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Povina, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelyhez egy fertály. Számlál 863 kath. Földjei meglehetősek; rétjei igen jók. F. u. budetini urad. Ut. p. Zsolna.”[3]
Első iskolája 1868-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Még 1930-ban is több mint 30 kosárfonó dolgozott a községben. Mások Kiszucaújhely és Ostrava üzemeiben dolgoztak.
Népessége
szerkesztés1910-ben 715, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1122 lakosából 1103 szlovák volt.
2011-ben 1145 lakosából 1118 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Szűz Mária tiszteletére szentelt katolikus kápolnája a 18. században épült, a 20. században megújították.
- A faluban a népi építészet szép példái láthatók.
- Területén kénes ásványvízforrás tör fel.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
