Gerencsér Miklós
Gerencsér Miklós (Győr, 1932. december 4. – Aszófő, 2010. május 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő.
Gerencsér Miklós | |
Született | 1932. december 4. Győr |
Elhunyt | 2010. május 17. (77 évesen) Aszófő |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar, |
Házastársa | Mezei Erzsébet |
Foglalkozása | író, újságíró, lapszerkesztő |
Kitüntetései | József Attila-díjas (1959) SZOT-díj (1975) Rózsa Ferenc-díj (1979) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésSzakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán tanult. Politikai főiskolát végzett. Építőmunkásként dolgozott Sztálinvárosban. 1952–56 között a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg munkatársa volt. 1956–88 között a Népszabadság munkatársa volt. 1968–74 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztője volt.
A Vörös könyv 1919 című alkotásában szorgalmasan gyűjtötte össze a Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napjának dokumentumait. Engedélyeket szerzett, sokáig kutatott zárt archívumokban: újsághíreket, leveleket, falragaszokat, fényképeket, rendeleteket gyűjtött.[1] A gyűjteményt a lakiteleki Antológia Kiadó jelentette meg 1993-ban. A Nemzeti Könyvtár 2016-ban jelentette meg külön kötetben.[2]
Művei
szerkesztés- Ember a mezsgyén (regény és elbeszélések, 1958)
- Hátsóváros (ifjúsági regény, 1958)
- Égre nyíló ablak (kisregény, 1959)
- Kerekeskút (dráma, 1959)
- A szombaton teremtett ország (ifjúsági regény, 1964)
- Tilalomfa (regény, 1966)
- A gyűlölet ellenfele (regény, 1970)
- A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről (regény, 1970)
- Messze, mindenkitől (regény, 1972)
- Fekete tél (dokumentumregény, 1970)
- Idegen feleség (regény, 1975)
- Így élt… Táncsics Mihály (1975)
- Emberöltő (cikkek, riportok, 1978)
- Emlékezz a vadrucára (elbeszélések, 1980)
- Középütt a gyár (riportok, 1980)
- Ferde ház (regény, 1980)
- Aradi napló (regény, 1981)
- Honvágy (regény), Szépirodalmi, Budapest, 1983
- Suta szerelmesek (regény), Népszava Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1984
- Üzenet (esszék, tanulmányok), 1984
- Az északi arcvonal (regény, 1989)
- Vörös könyv 1919; szerk., képvál. Gerencsér Miklós; Antológia, Lakitelek, 1993
- Újdonászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857-61-ből; Jókai Mór Városi Könyvtár–Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Pápa–Veszprém, 1997
- Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata; Antológia, Lakitelek, 1998
- Aszófői tollvonások; szerzői, Aszófő–Veszprém, 2001
- Így lopott meg Lezsákia; szerző, s.l., 2003
- Vörös Könyv 1919. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993; Magyar Közlöny kiadó, Budapest, 2016
Színházban bemutatott művei
szerkesztés- Kerekeskút
- A parancs (1968)[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kerényi, Imre: Gerencsér Miklós - Vörös könyv 1. - 2.. [2016. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
- ↑ Napi örömhír - Kerényi: frissült a Nemzeti Könyvtár sorozat. nepszava.hu, 2016. március 3. [2016. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
- ↑ Ökrös, László. „A parancs. Gerencsér Miklós drámája Szegeden” (pdf). Tiszatáj 1968 (1), Kiadó: tiszataj.bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
Források
szerkesztés- Fenyő István: Pályakezdők = F. I.: Új arcok, új utak, 1961
- Kiss Dénes: Emberöltő = Jelenkor, 1978
- Seres József: Aradi Napló = Napjaink, 1982
- Szerdahelyi István: Utak hazafelé = Népszabadság, 1983. június 1.
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Csapody, Tamás. „Abdai exhumálási jegyzőkönyvek” (hu-HU nyelven). Forrás 2011 (1), 61-71. o, Kiadó: forrasfolyoirat.hu. [2017. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
További információk
szerkesztés- Kortárs magyar írók
- Győri Szalon
- Kiss, Dénes. „Gerencsér Miklós: Aradi napló - kritika”. Jelenkor 1981 (24), 863. o. (Hozzáférés: 2017. július 21.)