Ghyczy Dénes

(1840–1925) magyar királyi udvari tanácsos

Ghyczi, assakürthi és ablánckürthi Ghyczy Dénes (Tata, 1840. szeptember 18.Kisigmánd, 1925. december 11.) magyar királyi udvari tanácsos, Komárom vármegye alispánja, országgyűlési képviselő.

Ghyczy Dénes
Született1840. szeptember 18.[1]
Tata[1]
Elhunyt1925. december 11. (85 évesen)[1]
Kisigmánd
Állampolgárságamagyar
SzüleiGhyczy Ignác
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • alispán (1893. május 30. – 1918, Komárom vármegye)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Ghyczy Ignác (1799-1870) az Esterházy uradalom jószágigazgatója és Laszlovszky Borbála (1803–1881) fia. Ghyczy Kálmán képviselőházi elnök, pénzügyminiszter unokaöccse. Fiai Ghyczy Dénes a magyar igazságügymisztéríum tanácsosa és Jenő külügyminisztériumi követségi titkár voltak.

Tatán és Pesten tanult. Jogot végzett, de bölcsészdoktori végzettsége is volt. Előbb szolgabíró, majd 30 évesen tatai főszolgabíró lett. 1872-től képviselő, de 1875-ben visszavonult. A pápai Esterházy uradalom (Esterházy Móric) jószágigazgatója lett. 1893-tól Komárom vármegye alispánja volt.[2] Elődje Szombathely Győző (1830-1916) volt.[3] Negyedszázadot töltött Komárom vármegye alispáni székében és az első világháború alatt vonult nyugalomba. Utóda 1917 decemberétől korábbi helyettese Asztalos Béla (1867-1928) vármegyei főjegyző.[4]

Jelen volt a Jókai Egyesület alakuló közgyűlésén.[5] A Komárom megyei Gazdasági Egyesületnek éveken át alelnöke volt.[6]

Birtokán hunyt el végelgyengülésben. Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesített vármegyék képviselete mellett búcsúztatták a kisigmándi kegyurasági templomban. Kisigmándon a családi sírboltban nyugszik.[7]

Emlékezete szerkesztés

  • Portréja másokéval együtt Komárom vármegye tanácstermében függött[8]

Források szerkesztés

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 24.)
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Komárom vármegye, p. 500.
  3. Pesti Hírlap 15/148, 3 (1893. május 30.)
  4. PMH 7/254, 6 (1928. november 7.)
  5. Alapy Gyula 1931: A Jókai Egyesület húsz éve. PMH 10/156, 14 (július 12.); Szénássy Zoltán 2004: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór). Irodalmi Szemle 2004/6, 23.
  6. Köztelek 22/100, 3483 (1912. december 28.)
  7. Gyászjelentése
  8. PMH 8/27, 3 (1929. február 1.)

További információk szerkesztés

  • Komáromi Lapok 46/150, 1-2 (1925. december 15.; Alapi Gyula)