Főmenü megnyitása

A Giudecca (velencei nyelven Suèca) egy sziget (vagy, még inkább egy nyolc szigetből álló szigetsor) a Velencei-lagúna déli részén fekszik, Velence történelmi központjától délre, a Canale della Giudeccával szemben, amely közigazgatási szempontból részben a Dorsoduro sestiere alá tartozik.[1]

Giudecca
Giudecca Canal, view from St Mark's Campanile.jpg
Közigazgatás
Ország Olaszország
Népesség
Teljes népesség4792 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Adriai-tenger
Szigetcsoport igen
Szigetek száma 8
Nagyobb szigetek Sacca Fisola
Terület0,59 km²
Rang városrész
Elhelyezkedése
Giudecca (Olaszország)
Giudecca
Giudecca
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 12° 19′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 12° 19′ 43″
A Wikimédia Commons tartalmaz Giudecca témájú médiaállományokat.
A Giudecca-negyed (pirossal)
A Giudecca a San Giorgio Maggiore-templom harangtornyából nézve

Az igazi Giudecca (4792 lakos) az utóbbi időkig a Sacca Fisolával (1458 lakos), egy szigeten található, amely a Lagúna nyugati végén helyezkedik el.

A várostól délre, egy lakóövezetben található, viszonylag csendes, a turisták túlzott jelenléte nélkül.

TörténelemSzerkesztés

A Giudecca mindig is szerves része volt Velence történetének, szorosan kapcsolódva ahhoz.

Viszonylag későn városiasodott, azelőtt területét teljesen gyümölcsösók és kertek borították.

A név eredeteSzerkesztés

A Giudecca ősi ismert neve Spinalonga volt (a. m. Hosszúszálka), talán azért, mert hosszúkás alakú, mint a heringgerinc.

Egyesek szerint jelenlegi nevét a szigeten volt első zsidó negyedről kapta[2] ami előtt a zsidók szabadon élhettek bárhol a városban. Ez a forrás is a gyakran idézett szóbeli hagyományon alapul, miszerint a szigeten két zsinagóga volt (a 18. században megsemmisültek)[3] valamint az állítólagos felfedezés, hogy a Cselédek egy kő héber feliratán,[4] a megbízható történelmi bizonyíték. Csak azután létesült a gettó. Az első gettót Velencében 1516. március 29-én Cannaregióban alapították, mert abban az időben a szigeten egy katonai laktanya volt.

Egy másik hipotézis szerint neve eredete a zudegà (az ősi velencei „megítélni”) szó, hivatkozás az ítéletre, amelyben a 9. század elején a Köztársaság kárpótlásul nyújtott egy kis földet, hogy az általa jogtalanul száműzetésre ítélt Barbolani, Flabanici és Caloprini családokat kárpótolja.

Egy további feltételezés végül még közelebb hozza az igazságot: „a bőrfeldolgozó tímár, aki cserzésre sterpami cserjékből származó növényi anyagot használt”. A Veneto régióban, és Trento megyében honos szavak a zuèc, zueccam, zuecchi, míg Isztria gyakran használt helyneve, a Zudeca a hivatkozás olyan helyre, ahol a bőrt cserzik, ezért valószínű, hogy a velencei sziget neve is ebből a tevékenységből származik, és/vagy a bőrfeldolgozás során felhasznált rengeteg sterpamiból.

Műemlékek és látnivalókSzerkesztés

 
A Le Zitelle-templom
 
A Sant'Eufemia-templom
 
A Casa dei Tre Oci

Egyházi építészetSzerkesztés

Ezen a szigeten 1577 és 1592 között épült a Megváltó temploma, Palladio tervei alapján. Ez a vallási emlékmű volt a hálaadás jele, az 1576-os szörnyű pestisjárvány elmúltával, amely a város minden harmadik lakosa, köztük a doge, Sebastiano Venier halálát okozta; még ma is az alapja a Megváltó ünnepének.

A Megváltó temploma értékes, gazdag festményei a legnagyobb velencei festők alkotásai. A sekrestyében Paolo Veronese képei csodálhatók meg. A legjobb kilátás erre a késő reneszánsz templomra a Fondamenta delle Zattere, vagy a Dorsoduro sestiere déli részén elnyúló hosszú móló felől nyílik.

A Megváltó nem az egyetlen Palladio-templom a szigeten: egy kicsit messzebb a várostól van még a Le Zitelle (a. m.[agg]szűzek), amely a szokásos vallási funkciók mellett kongresszusi központként is működik, sőt a legmodernebbek között. A szomszédos épület egykor kolostorként szolgált szegény emberek leányai számára, akik megtanulták itt a hagyományos női feladatok ellátását (beleértve a híres velencei csipke készítését).

Jelentős érték még a nagyon ősi templom, a Sant'Eufemia, amelynek eredete a 7. századba nyúlik vissza: ez az egyik legrégebbi Velencében, amely egyszerű külseje ellenére jelentős belső értéket képvisel.

Meg kell emlékeznünk még a két szerzetesi monostorról. Egyikük a Szent Balázs és Cataldo templom mellett, amelyek Domenico Rossi és Giorgio Massari építészek műve, de ma már nem létezik (a 19. században lebontották), valamint a Szent Kereszté, még mindig látható, bár megszentségtelenített, elhanyagolt állapotban.

Világi építészetSzerkesztés

 
A Molino Stucky

A sziget nyugati végén áll a neogótikus Molino Stucky, egy 1895-ben a svájci Giovanni Stucky által alapított malom. Túl sokba került a fenntartása, ezért 1955-ben bezárták. Az Acqua Pia Antica Marcia befektetői csoport felújíttatta, és 2007 óta a Hilton Hotels-szállodalánc kongresszusi központjaként használja.

A sziget ellenkező oldalán emelkedik a Hotel Cipriani, az egyik legnagyobb luxussal felszerelt velencei szálloda, s tőle nem túl messze, a Casa dei Tre Oci palota, neogótikus homlokzatával, valamint egy másik példa a Villa Herriot-komplexum, arccal a lagúna felé.

Infrastruktúra, közlekedésSzerkesztés

A városi mobilitásSzerkesztés

A szigen a vaporetto négy alábbi megállóját az ACTV üzemelteti: Zitelle, Redentore, Palanca és Sacca Fisola. A sziget a 2-es vaporetto-, és a 41, 42 motorcsónakvonalakon érhető el. Az éjszaka folyamán a szigetet az N-vonal szolgálja ki, amely a 2-est helyettesíti.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giudecca című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

MegjegyzésekSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

Egyéb projektekSzerkesztés

További információkat találhatsz Giudecca témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

  Szótári meghatározások a Wikiszótárban
  Kézikönyvek a Wikikönyvekben
  Idézetek a Wikidézetben
  Forrásmunkák a Wikiforrásban
  Képek a Commonsban
  Hírek a Wikihírekben