Godinjak
Godinjak falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
| Godinjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 566 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 5,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 29′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 29′ 53″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bródtól légvonalban 41, közúton 45 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik.
Története szerkesztés
A település a 18. század közepén keletkezett, amikor a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekvő falvak lakossága az újonnan épített főút mellé települt át. 1760-ban 18 házában 37 család élt 166 fővel.[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett, ekkor már állt egy fakápolna a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Gunievacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gunyavczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gunyavczi” néven 53 házzal, 290 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia csehországi területéről cseh anyanyelvű családok vándoroltak be.
1857-ben 345, 1910-ben 588 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 81%-a horvát, 11%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 664 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 345 | 322 | 330 | 469 | 514 | 588 | 567 | 647 | 818 | 848 | 866 | 820 | 760 | 755 | 745 | 664 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a staro petrovo seloi Szent Antal plébánia filiája. A kápolna 1898-ban épült az előzőleg lebontott, a 19. század közepéről származó kápolna helyén. Istentiszteletet csak október 18-án Szent Lukács ünnepén tartanak benne.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 220. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
