Gombos Imre

Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.

Gombos Imre
Az esküvés címlapja (Pest, 1817)
Született	1791. július 6. Sajólád
Elhunyt	1840. január 12. (48 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, főispánhelyettes, drámaíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombos Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja Gombos Ferenc vármegyei táblabíró volt. Iskoláit Kassán végezte, majd 1810-ben a pesti egyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. Ezután az eperjesi kerületi tábla, illetve a királyi tábla mellett jurátuskodott. 1812-ben Borsod vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki, majd a királyi udvari kancellária, utóbb a köz-udvari kamara mellett fogalmazó gyakornok, 1816-ban ugyanitt udvari fogalmazó volt. 1817-ben a magyar udvari kamaránál lett titkár. 1826 szeptemberétől magyar udvari kamarai tanácsos, 1830-tól a pesti törvénykar tagja, 1835-ben császári és királyi kamarás volt. 1835. szeptember 14-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. 1837-től udvari tanácsos és a magyar királyi udvari kancelláriánál referendarius volt, október 9-étől pedig Heves-Szolnok vármegye főispáni helytartója, ebből a tisztségéből azonban 1839 végén saját kérésére felmentették.

Művei

Kortárs illusztráció Az esküvéshez

• Lilla, háromfelvonásos vígjáték, de ennek közel fele hiányzik a kéziratai közül
• Bavariai Albert, szomorújáték négy felvonásban (1812)
• A testvérek, vígjáték egy felvonásban (1812);
• A szekrény és rózsabokor, vígjáték egy felvonásban (1815. július)
• Elek és Polyxena, polgári szomorújáték öt felvonásban
• Adsertiones ex universa jurisprudentia et scientiis politicis quas in reg. universitate Pestiensi publicae eruditorum disquisitioni substernit anno 1810. Pestini.
• Az esküvés, ötfelvonásos szomorújáték. Kiadta Dömötör Miklós, a felirat szerint a szerző barátja (Pest, 1817) Ebben a kiadásban a szerző nevének csak első betűi olvashatók. Ism. Tudom. Gyűjt. 1817. VI. Olcsó Könyvtár 134. Bpest, 1881. a szerző életrajzával Gyulai Páltól. Előadta 1819. márcz. 19. Rozsnyón nagy hatással a műkedvelői ifjúság. József nádor névnapján, az épülőfélben levő evangélikus gimnázium javára; ugyanezen év ápr. 15. Székes-fejérvárt is adatott; a székesfejérvári társaság Pestre jövén, azon év ápr. 15. Budán és jún. 14. Pesten adták elő. Lendvay, kinek kedvencz szerepe volt Caesar, abban lépett föl ott először Budán 1833. aug. 10.; Debreczenben is előadták 1831. márcz. 12., azután Kassán 1837. márcz. 2. és 1838. nov. 20.; többször került még színre úgy a fővárosban, mint a vidéken, czímét azonban (1837) Szent a törvény és Szent az esküvés-re változtatták; 1881. aug. 13. a budapesti nemzeti színházban ismét fölelevenítették). A dráma kiadásából egy-egy példányt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye.
• Beszédek… Heves- és Külső-Szolnok vármegye főispán-helytartói tiszteletére 1837. Mindszent hava 9. tartott beiktatása alkalmával elmondott beszédek és ezekre adott feleletei. Eger, 1837.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.