Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sajólád

magyar település

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Sajólád
Sajólád címere
Sajólád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Jogállás község
Polgármester Pozbai Zoltán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3572
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 2811 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 219,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajólád (Magyarország)
Sajólád
Sajólád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
Sajólád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajólád
Sajólád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajólád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Sajó bal partján.
A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik. A 10 percenként induló buszjáratokkal könnyen és gyorsan eljutnak a két városba, illetve a környező településekre.

TörténeteSzerkesztés

Árpád-kori település, melyet a korabeli írások is említenek.

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.[3]

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.[4]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességeiSzerkesztés

 
Műemlék temetőkápolna

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés