Wikipédia

Sajólád

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a szócikk Sajóládról szól. Hasonló címmel lásd még: Lád (egyértelműsítő lap).

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. Életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban alig 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától, a vármegyeszékhely Miskolctól, és a távolság közúton sem sokkal nagyobb ennél. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.

Sajólád
Egykori pálos templom
Egykori pálos templom
Sajólád címere
Sajólád címere		 Sajólád zászlaja
Sajólád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterPozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3572
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2868 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség219,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
Sajólád (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajólád
Sajólád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajólád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Sajó mentén helyezkedik el; teljes lakott területe és közigazgatási határának nagy része a bal parti oldalon, de egy viszonylag nagy (több mint 5 négyzetkilométernyi) területével átnyúlik a folyó túlsó partjára is.

A közvetlenül határos települések: észak felől Alsózsolca, északkelet felől Hernádnémeti, kelet felől Bőcs, délkelet felől Berzék, dél felől Ónod, délnyugat felől Nyékládháza és Mályi, nyugat felől pedig Sajópetri.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Ónod és Alsózsolca felől a 3606-os, Bőcs felől pedig a 3609-es úton. Határszélét érinti még a 3603-as út, sőt, az M30-as autópálya is áthalad a nyugati külterületei között, de a sztrádának ott nincs csomópontja, a legközelebbi le- és felhajtó Sajópetrinél van.

Története szerkesztés

Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzetséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)[3]

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.[4]

 Bővebben: Pálos monostor (Sajólád)

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Ifj. Varga István (független)[6]
  • 1994–1998: Varga István (független)[7]
  • 1998–2002: Varga István (független)[8]
  • 2002–2006: Veres János (független)[9]
  • 2006–2010: Veres János (független)[10]
  • 2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2958
2881
2811
2804
2874
2868
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13][14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1% görögnek, 0,1% szlováknak, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,6% volt római katolikus, 11,7% református, 3,6% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 12,1% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. évf. (2003) 165–226. o. ISSN 0544-4225
  4. ↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  5. ↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
  6. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  10. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  11. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Népszámlálási adatok - 2011
  15. ↑ Sajólád Helységnévtár
  16. ↑ Sajólád Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajólád&oldid=26690658”