Sajólád
Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Sajólád | |||
![]() | |||
Erdődy-vadászkastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pozbai Zoltán (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3572 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2811 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 219,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″ | |||
Sajólád weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A Sajó bal partján fekszik. A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik. A 10 percenként induló buszjáratokkal könnyen és gyorsan eljutnak a két városba, illetve a környező településekre.
TörténeteSzerkesztés
Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzettséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.
A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)[3]
Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:
A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.
Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.[4]
Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.[5]
1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
NevezetességeiSzerkesztés
- Nepomuki Szent János-szobor
- Római katolikus templom
- Háromszög alapú temetőkápolna
- Erdődy-vadászkastély
A lepusztult Erdődy-vadászkastély
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
- ↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
- ↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Népszámlálási adatok - 2011