Wikipédia

Sajólád

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Disambig.svgEz a szócikk Sajóládról szól. Hasonló címmel lásd még: Lád (egyértelműsítő lap).

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Sajólád
Egykori pálos templom
Egykori pálos templom
Sajólád címere
Sajólád címere		 Sajólád zászlaja
Sajólád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3572
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség2811 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség219,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajólád (Magyarország)
Sajólád
Sajólád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″
Sajólád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajólád
Sajólád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajólád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Sajó bal partján fekszik. A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.

TörténeteSzerkesztés

Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzettséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)[3]

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.[4]

 Bővebben: Pálos monostor (Sajólád)

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Ifj. Varga István (független)[6]
  • 1994–1998: Varga István (független)[7]
  • 1998–2002: Varga István (független)[8]
  • 2002–2006: Veres János (független)[9]
  • 2006–2010: Veres János (független)[10]
  • 2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13][14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. évf. (2003) 165–226. o. ISSN 0544-4225
  4. ↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  5. ↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
  6. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  10. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  11. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  14. ↑ Népszámlálási adatok - 2011
  15. ↑ Sajólád Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajólád&oldid=24548410”