Hernádnémeti

	Hernádnémeti
	; Hernádnémeti címere
	; Hernádnémeti címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	nagyközség
Alapítás éve	1254
Polgármester	Dr. Orosz Zsolt
Irányítószám	3564
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	3421 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	117,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	28,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hernádnémeti Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″
	Hernádnémeti Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Hernádnémeti weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat.

Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.

Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy Hernádnémeti-Bőcs vasútállomáson (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal) keresztül lehetséges. Autóbusszal az ÉMKK Zrt. által üzemeltetett 3731-es járattal közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros felől.

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.