Hernádnémeti
Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Hernádnémeti | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Alapítás éve | 1254 | ||
Polgármester | Dr. Orosz Zsolt[1] | ||
Irányítószám | 3564 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3421 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 117,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″ | |||
Hernádnémeti weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.
Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy Hernádnémeti-Bőcs vasútállomáson (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal) keresztül lehetséges. Autóbusszal a Volánbusz 3731-es járatával közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros irányából.
TörténeteSzerkesztés
Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.
A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.
Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.
A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.
1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
OktatásSzerkesztés
- Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja.
SportSzerkesztés
- Uszoda.
- A településnek saját futballcsapata van.
LátnivalókSzerkesztés
- Római katolikus templom (1768)
- Református templom (1895) (neoklasszicista stílusú)
- Munk-kastély (1929)
Környező településekSzerkesztés
Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- Nádaskay Lajos író, hírlapszerkesztő 1816. október 30-án itt született.
- Czakó Kálmán botanikus, orvos 1843. december 7-én itt született.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként