Wikipédia

Kesznyéten

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 25.

Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Kesznyéten
Kesznyéten címere
Kesznyéten címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterKecső Imre (független)[1]
Irányítószám3579
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1844 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″47.966961°N 21.044400°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″47.966961°N 21.044400°E
Kesznyéten (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kesznyéten
Kesznyéten
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kesznyéten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesznyéten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Miskolctól közúton körülbelül 40 kilométerre délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.

Csak közúton közelíthető meg, nyugat felől, Kiscsécs érintésével a 3607-es, északról, Tiszalúc térsége felől a 3613-as úton, illetve Sajóörös érintésével, a 35-ös főútból Sajószögeden kiágazó 36 107-es számú mellékúton.

Története

szerkesztés

A település első ismert okleveles említése a 15. század elejéről származik, akkor a Czudar család birtoka volt. 1440-ben a Czudarok Kesznyétent a Rozgonyiaknak zálogosították el, később pedig a Báthoryaké lett. A török hódoltság alatt elpusztult, legalábbis 1567-ben a törökök által elpusztított községek között említették. 1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, egy 1598-as összeírás pedig már Rákóczi Zsigmondot említi birtokosaként. 1711-ben a falu a Rákóczyak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett. 1730-ban Kesznyéten birtokosai Szirmay Tamás és Fáy Gábor voltak.

1760-ban gróf Török József birtoka volt, 1774-ben pedig már az Almásy család is jogot formált hozzá. Később a birtok nagyobb része a gróf Aspremontoké, majd pedig a gróf Erdődyeké lett, a 20. század elején pedig gróf Erdődy György lett a nagyobb birtokosa.

1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le. A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. 1910-ben 1470 magyar lakosa volt; ebből 166 római katolikus, 1248 református, 34 izraelita volt.

A falu közelében fekszik Kisabony tanya, mely egykor önálló község volt Abony néven. A két világháború közti korszakban Kesznyétenen boldogfai boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy és felesége Lenz Klára 422 kataszteri holdas birtokot vásároltak gróf Andrássy Sándortól, amelyet a tiszadobi 1 154 kataszteri holdas birtokkal együtt összesen egy 1 576 kh-as uradalomként kezeltek. Farkas Endréné Lenz Klára apja, Lenz József kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, nagykereskedő, Kesznyétenen szintén vásárolt saját magának 935 kataszteri holdas földbirtokot.

Abony

szerkesztés

IV. Béla idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok. A két Abony nevű települést IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozza. 1514-ben Szemerei Kelemen visegrádi várnagy volt Abony földesura, ki Sisári Bálinttal ellenségeskedésben élvén, az utóbbi, parasztlázadókkal szövetkezve, a falut megrohanta, kirabolta és felgyújtotta. 1415-ben a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt. 1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczi Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Topa Lajos független 1990–1994 Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[3]
Kecső Imre független 1994- Az 1994-es választási eredmények: [4]
Az 1998-as választási eredmények: [5]
A 2002-es választási eredmények: [6]
A 2006-os választási eredmények: [7]
A 2010-es választási eredmények: [8]
A 2014-es választási eredmények: [9]
A 2019-es választási eredmények: [10]
A 2024-es választási eredmények: [1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1845
1804
1800
1717
1829
1847
1844
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

Népességi adatok 1870-től[11]

szerkesztés

Népesség éves %-os változása:

  • 1870-1880 : +0.44 %/év
  • 1880-1890 : +0.95 %/év
  • 1890-1900 : +0.12 %/év
  • 1900-1910 : +0.92 %/év
  • 1910-1920 : -0.32 %/év
  • 1920-1930 : +1 %/év
  • 1930-1941 : +1.09 %/év
  • 1941-1949 : +0.18 %/év
  • 1949-1960 : +0.37 %/év
  • 1960-1970 : -0.31 %/év
  • 1970-1980 : -0.16 %/év
  • 1980-1990 : -0.42 %/év
  • 1990-2001 : +0.72 %/év
  • 2001-2011 : +0.05 %/év
  • 2011-2015 : -0.86 %/év
  • 2015-2017 : +1.05 %/év
  • 2017-2018 : -2.23 %/év
  • 2018-2019 : +1.17 %/év

Népcsoportok

szerkesztés

2001-ben a település lakosságának 55%-a magyar, 45%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 26,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,9%, református 43,8%, görögkatolikus 3,5%, felekezeten kívüli 14,2% (19,5% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,1% református, 5,3% egyéb katolikus, 4,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 14,4% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[14]

A református templom története

szerkesztés

Az 1595-ben fennállt református templomot 1652-ig használták. Akkor új templomot építettek, amit 1793-ig használtak.

 
A Kesznyéteni Református templom, 2020. június 24-én. A kép készítője: Irhás Martin

A régi templom lebontása után, 1793-1800 között felépítették a harmadik templomot.

Mikor ez is alkalmatlan lett, lebontották, és a helyére építették a mai, neoklasszicista stílusú negyedik templomot 1908-ban. Északi homlokzat előtt áll a 43 m magas tornya. A belső mennyezete gerendakazettás, vakolt. A régebbi templomokat temető vette körül, melyet a XVIII. század végén költöztettek ki a folyó közelébe. A szószéktől jobbra látható az I. világháborús emléktábla.

Az 560 kg-os (102 cm) harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, felirata: „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom! Vajha ne lenne pusztába kiáltónak szava az én hangom. A világháború siralmas idején ágyúnak elrekvirált testvérei helyett öntette a kesznyéteni közbirtokosság és református egyház gazdagja, szegénye, fiatalja, vénje, Isten dicsőségére az Úrnak 1922-ik esztendejében.” A 150 kg-os (68 cm) felirata: „A sajókesznyéteni reformata szent ecclésia a maga költségén öntette. Goss mich Johan Jusztel in Erlau,1802.”

A kesznyéteni református templom 72 ezer koronába került, ami akkoriban 1000 tehén ára volt. A templom kis harangja 150 kg, míg a nagy harangja 560 kg.[15] [16]

A 2010-es évekre meglehetősen leromlott az állapota, így 2017-ben a felújítása mellett döntöttek, és 2017 vége felé neki is szerettek volna látni a beruházásnak, de a munkakezdést akadályozta az elegendő mennyiségű pénz hiánya.

A munkálatokat végül 2018 elején kezdték meg. 2020 júniusában már készen áll használatra a református templom. A templomot valamikor augusztusban tervezik átadni.[17]

Az Árpád-házi Szent Erzsébet templom története

szerkesztés
 
A Kesznyéteni Római Katolikus templom és közösségi ház, 2020. február 27-én. A kép készítője: Irhás Martin

A római katolikus templomot, melyet Árpád-házi Szent Erzsébetről neveztek el, 2009. október 24-én szentelte fel Ternyák Csaba egri érsek. A település központjában biztosított telket az építkezéshez az önkormányzat, és Kuklay Antal kanonok, körömi plébános szervezésében, belga építőipari szakközépiskolások önkéntes munkájával, továbbá a helyi hívek és az érsekség anyagi támogatásával készült el az új templom.

Látnivalók a településen

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  6. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  7. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  8. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei. static.valasztas.hu, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  10. ↑ Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. ↑ Kesznyéten népessége 1870-2019-ig
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Kesznyéten Helységnévtár
  14. ↑ Kesznyéten Helységnévtár
  15. ↑ Várady József templomos könyvei 
  16. ↑ A kesznyéteni református templom. [2020. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  17. ↑ Elkészült templomunk rekonstrukciója. (Hozzáférés: 2020. július 4.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kesznyéten&oldid=27543573”