Főmenü megnyitása

Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor Alfréd Viktor László Albert Károly Alajos Walburga Fidél (Pozsony, 1863. június 19. - Budapest, 1946. július 20.) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, főrendiház örökös tagja, nagybirtokos, Zemplén vármegye virilistája.[1]

gróf Andrássy Sándor
Andrássy Sándor gróf.PNG
Született 1863. június 19.
Pozsony,
Elhunyt 1946. július 20. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiAndrássy Aladár
Foglalkozása jogász, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

A római katolikus gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család sarja. Apja, gróf Andrássy Aladár (1827-1903), Zemplén, Gömör és Kishont vármegyék főispánja, anyja báró Wenckheim Leontine (1841-1921) volt.[2] Apai nagyszülei gróf Andrássy Károly (1792-1845), országgyűlési követ, és gróf muraszombathi Szapáry Etelka (1798-1876) voltak. Anyai nagyszülei báró Wenckheim Viktor (1815-1900) és nagyatádi Czindery Mária (1822-1847) voltak. Andrássy Sándor nagybátyja, gróf Andrássy Gyula (1823-1890) a Magyar Királyság miniszterelnöke volt.

A középiskolai érettségi vizsgálatot a kegyestanítórend budapesti főgimnáziumában végezte. Tovább tanult a budapesti tudományegyetemen, ahol jog és államtudományi oklevelet szerzett. Egyetemi képzése után egy évig tanulmányúton volt Angliában és Franciaországban. Andrássy Sándor az 1904. november 18.-i események következtében kilépett a Szabadelvű Pártból. Az alkotmánypárt tagja lett, majd párton kívüli. A homonnai választókerületnek 1896-tól 1916-ig volt országgyűlési képviselője, azután a főrendiház tagja lett, majd a felsőház megalakulásától kezdve a felsőházé. A Zemplénvármegyei Gazdák Egyesületének elnöke volt. Zemplén vármegye tiszteletbeli jegyzője, majd tiszteletbeli főjegyzője lett. 1906-tól kezdve a Királyi Magyar Automobil Club elnöke. Az első világháború idején megalapította az önkéntes Automobil Testületet és a háború végéig annak parancsnoka volt. 1907-ben belső titkos tanácsos lett.

A háború alatt az orosz és olasz frontokon teljesített katonai szolgálatot. A csehszlovák megszállásig a Felsőbodrogi Vízszabályozási Társulat elnöke volt, ez idő szerint pedig az Alsószabolcsi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat elnöke, és tiszteletbeli elnöke a Pannónia evezősklubnak. A Tisza—Dunavölgyi Társulat központi bizottságának alelnöke, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságánaik tagja. A legjelentősebb birtokcsoportja a 12 000 kataszteri holdas Szabolcs vármegyei Tiszadob környékbeli, amelynek a központja a tiszadobi Andrássy kastély volt. Érett korára Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának tagja is lett.[3]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1889. január 5.-én vette el Pozsonyban gróf galánthai Esterházy Máriát (1870-1962), gróf galánthai Esterházy Imre (1840-1918) és Alessandrina Cssa Rossi (1844-1919) lányát. A házasságukból született:

  • gróf Andrássy Aladár (1890-1895)
  • gróf Andrássy Imre (1891-1985). Első neje, Edit Payer; második neje, Stella Monica Amalia Kuylenstierna.
  • gróf Andrássy Mihály (1893-1990). Neje gróf nagykárolyi Károlyi Gabriella.
  • gróf Andrássy Margit (1902-1984). Első Férje, gróf vajai és luskodi Vay László. Második férje, báró Buttler Elemér.

JegyzetekSzerkesztés