Bőcs

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Bőcs
Bőcs címere
Bőcs címere
Bőcs zászlaja
Bőcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterNagy László (független)[1]
Irányítószám3574
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2641 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″
Bőcs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bőcs
Bőcs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bőcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőcs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Miskolctól 14 kilométerre délkeletre található, az Alföld és az Északi-középhegység határán, a Hernád folyó szeli két részre. A környező települések közül Berzék 2, Hernádnémeti 4, Sajólád pedig 5 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Alsózsolca.

A környező települések közül Hernádnémetivel és Berzékkel a 3607-es, Sajóláddal a 3609-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás a belterület északi szélén helyezkedik el, nem messze a 3607-es út vasúti keresztezésétől keleti irányban; közúti elérését az abból kiágazó 36 303-as számú mellékút biztosítja.

Története szerkesztés

Már a honfoglalás előtt lakott volt, avar temetőt tártak fel a térségben. Bőcs (Bölcs, Belcs) nevét először 1222-ben említették az oklevelek, Bulch néven. Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered. A település birtokosai a bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. A település két különálló faluból, Belső- és Külső-Bőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár, a Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült. Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod vármegye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.

185455-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el. 1969-ben megépült Bőcsön a Borsodi Sörgyár.

2000-től a Bőcs Sport Kft. által üzemeltetett Bőcs KSC labdarúgó- és kézilabdacsapata a legnagyobb reklámhordozója a településnek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Lippai Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Lippai Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2006–2010: S. Nagy László Győző (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy László Győző S. (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy László Győző (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy László (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Buják és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2753
2735
2710
2560
2550
2641
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségű[10] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 49%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 8,4% (16,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,6% volt római katolikus, 36,5% református, 2,9% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek szerkesztés

  • Református templom
  • Borsodi Sörgyár
  • Borsodi Sörgyár Látogatóközpont[13]

Híres emberek szerkesztés

Testvértelepülés szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. a b Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  9. Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Bőcs Helységnévtár
  12. Bőcs Helységnévtár
  13. Vendéglátás magazin. (Hozzáférés: 2023. július 1.)

További információk szerkesztés