Gorbósalamon

Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.

Gorbósalamon (Solomon)
Gorbósalamon görögkatolikus fatemploma, 1840-ben épült a régi helyén.
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Csákigorbó
Rang	falu
Községközpont	Csákigorbó
Irányítószám	457157
SIRUTA-kód	141303
Népesség
Népesség	272 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″47.173597, 23.418111
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorbósalamon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, Csákigorbó és Bezdédtelek között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg Salamon nevű alapítója után, vagy Salamon tiszteletére épült temploma után kapta.

Története

Nevét 1336-ban már említették az oklevelekben Salamonteluk és Salamontelek neveken.

Gorbósalamon (Salamon) első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak: Sombor fia Gyula és Pető, valamint Gyula fia János és Pál fia András.

1336-ban a birtokot Pogány Istvánnak adták cserébe.

1378-ban a birtok a Bebek család tagjaira szállt, majd tőlük 1470-ben Dengelegi Pongrác Jánosra.

1535-ben Bebek Imre a birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának adta el.

1560-ban Szapolyai János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, s azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.

1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét - mely Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részbirtokaikban megerősítette.

1696-ban Salamon Török hódoltság alatt lévő település volt.

1803-ban végzett összeírás szerint Csáky Gábor örököseié volt.

1810-ben gróf Haller Jánosné, 1820-ban báró Jósika Miklós, Wass Samuné gróf Bethlen Rozália birtoka volt.

Gorbósalamon a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• 18. századi ortodox fatemplom. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.