Gornji Lađevac
Gornji Lađevac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik.
| Gornji Lađevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Szluin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Bogović |
| Irányítószám | 47240 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 45 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 385 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 46″, k. h. 15° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 46″, k. h. 15° 38′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Károlyvárostól 46 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Kordun területén fekszik.
Története szerkesztés
A falu nevét az ősi Ladihović (Ladyhovich, Vladoyhovych) nemzetségről kapta, melynek birtokai a középkorban a Korana két partján, Szluin vidékén, a Glina és Klokoč forrásvidékén területek el. A települést először Ladanjsko poljo, illetve Lade kod Korane néven említik a glavinići ferences rendtartomány 1700-ban Zenggben kelt összeírásában. Lađevac néven egy 1711. augusztus 20-án Károlyvárosban kelt oklevélben szerepel először.
A falunak 1857-ben 619, 1910-ben 531 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 53 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 619 | 617 | 509 | 277 | 185 | 531 | 482 | 275 | 147 | 550 | 480 | 237 | 829 | 561 | 76 | 53 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült a korábbi templom helyén. 1841-ben bővítették/ és újraszentelték. Főoltára 1877-ben készült, oltárképét Strossmayer püspök ajándékozta. A honvédő háború idején a templom súlyosan megrongálódott. 1992 tavaszán a szerbek felgyújtották, tetőzete és toronysisakja leégett, berendezése megsemmisült. Harangtornyát gránát találatok érték és súlyosan megrongálódott. Három harangja közül csak egy maradt épen, kettőt a bosnyák határ melletti Basara szerb faluban szállítottak. Oltárképét is eltulajdonították és megrongálták. A tető nélkül maradt templom boltozata az esőzések következtében teljesen átázott. Az épületben szerb zsoldosok malacot sütöttek. A falu visszafoglalása után nyomban megkezdődött a helyreállítás. 2002-ig elkészült az új tető és toronysisak, új ajtókat és ablakokat építettek be, megújult a teljes berendezés.
- A plébánia épületében 1913-ban Vučetić akkori plébános kápolnát építtetett homlokzatán fa harangtoronnyal. A szerb támadás idején a kápolna megsemmisült. Később teljesen helyreállították.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
