Grönlandi bálna

Grönlandi bálna
	Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
	Anyabálna borjával
	A faj emberhez viszonyított mérete
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Sziláscetek (Mysticeti);
Csoport:	Chaeomysticeti;
Öregcsalád:	Balaenoidea;
Család:	Simabálnafélék (Balaenidae);
Nem:	Balaena; Linnaeus, 1758
Faj:	B. mysticetus;
Tudományos név
	Balaena mysticetus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Grönlandi bálna témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi bálna témájú médiaállományokat és Grönlandi bálna témájú kategóriát.

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó egyetlen élő faj és egyben a típusfaj is.

A magyar név arra utal, hogy az állatok hasa (szemben a barázdás bálnákéval) sima, nem barázdált. Angol neve bowhead whale, amely valószínűleg az állat íj alakúan görbülő szájívére utal.

ElőfordulásaSzerkesztés

A grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére.

MegjelenéseSzerkesztés

A grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 80 tonnára, a legnagyobbakét 100 tonnára becsülik.

Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.

Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben – egyszerre legfeljebb 30 percre – lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.

Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak. A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.

A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet.