Gradiens

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 16. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor. A gradiens a függvények deriválásának általánosítása többváltozós függvényekre. Ennek vektormező az eredménye, ami azt mutatja meg, hogy hogyan változik a függvény, és megadja a skalármező legnagyobb megváltozását (irányát és nagyságát).

Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik.

Példaként tekintsünk egy térképet, amely megadja a magasságokat a h(x,y) függvénnyel: h(x,y) a magasság az (x,y) pontban. Ekkor h(x,y) gradiense a legnagyobb meredekség irányába mutat, és hossza a legnagyobb meredekség.

A gradiens a szintvonalakra merőleges, normája pedig a skalármezőnek, mint függvénynek a gradiens iránya menti deriváltja.

A gradienst a divergenciával és a rotációval együtt a vektoranalízis vizsgálja.

Skalármező gradiense

szerkesztés

A   skalármező gradiensét a parciális deriváltak vektoraként definiálják. Csak azokban a pontokban értelmezhető, ahol az összes parciális derivált létezik. Jelölése   vagy  . Itt   a nabla szimbóluma, és   a gradiens függvényszimbóluma.

A háromdimenziós euklideszi térben a   skalármező gradiense derékszögű koordináta-rendszerben

 

Hengerkoordinátákban

 
 

Gömbi koordinátákban

 
 

Az n dimenziós euklideszi térben

 

A gradiens sor- és oszlopvektorként is írható, a további felhasználásnak megfelelően. A képletekben   az   koordinátának megfelelő irányú egység hosszú vektort jelöli.

Geometriai értelmezése

szerkesztés

Egy skalármező gradiense egy pontban megadja a legnagyobb meredekség irányát és a legnagyobb meredekség nagyságát. Egy lokális minimumban, egy lokális maximumban vagy egy nyeregpontban a gradiens nulla, feltéve, hogy ezek a pontok az értelmezési tartomány belsejében vannak.

A gradiens segítségével tetszőleges irányú meredekség meghatározható. Ez a meredekség éppen az irány menti derivált.

Iránymenti derivált

szerkesztés

Az iránymenti derivált az adott irány által kimetszett függvény deriváltja. Közelebbről

 .

Ha   differenciálható   egy környezetében, akkor az iránymenti derivált az adott irányú normált vektor és a gradiens skalárszorzata:

 

Vektormező Jacobi-mátrixa

szerkesztés

A parciális deriváltak vektora vektor értékű függvényekre is definiálható. Ha   vektor értékű függvény, és koordinátafüggvényei rendre  , akkor

 .

Ekkor   deriváltja az   (sorvektor) gradiensek oszlopvektoraként definiálható. Ennek a mezőnek a vektorgradiense a Jacobi-mátrix:

 

 -re az eredmény egy másodfokú tenzor. Efféle tenzorok írják le például a fizikában a mechanikai feszültséget és az elaszticitást.

Számolási szabályok

szerkesztés

Minden   konstansra és   skalármezőre

  •  

linearitás

  •  
  •  

szorzási szabály

  •  

Alkalmazások

szerkesztés

Skalármező totális deriváltja

 

A derékszögű koordinátákban vett gradiens a nabla operátorral:

 

További példák

szerkesztés

Ha egy test részei különböző hőmérsékletűek, akkor a melegebb helyről hő áramlik a hidegebb helyek felé. Ha a testen belül a hővezetés képessége állandó, akkor a hőáramlás a hőmérsékleti gradiens konstansszorosa.