Grebenvár
Grebenvár (horvátul: Grebengrad), várrom Horvátországban, a Novi Marofhoz tartozó Madžarevo falu határában.
| Grebenvár | |
| Grebengrad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Madžarevo |
| Tszf. magasság | 502 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék (jegyzékszám:Z-3440) [1] |
| Elhelyezkedése | |
 Grebenvár
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 16° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 16° 16′ 59″ | |
Fekvése szerkesztés
Madžarevo falutól 2 kilométerre északnyugatra, az Ivánscsica keleti szélének peremén, egy Veliki Ljubenjaknak nevezett hegycsúcs alatt, egy 502 méteres fennsíkon találhatók.
Története szerkesztés
Grebenvárat már II. András magyar király 1209 kiadott oklevelében "castrum Greben" alakban említik, mint Gardunnak (Gárdonynak) a Grebeni család ősének a fennhatósága alatti várat. Az oklevél eredetisége azonban vitatott. A várat az az 1277-ben keltezett csereszerződés is megemlíti, mely szerint Gárdony fiai elcserélik egyes birtokaikat egy bizonyos Branić fiainak birtokaival. A Grebeniek egészen 1360-ig voltak a vár és uradalmának birtokosai, amikor I. Lajos király hűtlenség miatt elette tőlük. Ezután királyi birtok volt, majd a Zagorjéval együtt 1445-től a Cillei grófoké lett. A család kihalása után Hunyadi Mátyás más birtokokkal együtt Vitovec János horvát bánnak adta, de utódai hűtlenség miatt elveszítették és Corvin János birtoka lett. Közben a Grebeniek leszármazottai többször próbálták per útján őseik birtokát visszaszerezni, de ez csak időlegesen sikerült. Miután a Grebeniek utolsó leszármazottja Grebeni Hermanfi László (fl. 1430-1490) a Magyar Királyság alnádora 1486 és 1490 között örökbe fogadta vejét Batthyány Boldizsárt, 1491-től a Batthyányak lettek Greben uradalmának törvényes birtokosai. A család 1645-ig volt Grebenvár ura, ekkor Batthyány Erzsébet házassága révén Erdődy György birtoka lett. A várban 1710-ben tűzvész tört ki, mely után tulajdonosai elhagyták és a Novi Marof mellett felépített új kastélyukba költöztek, a vár pedig sorsára hagyva romlásnak indult.
A vár mai állapota szerkesztés
Méreteit tekintve Grebenvár egyike Horvátország legnagyobb várainak. A vár egy fennsíkon fekszik, amelyet egy mély árok választ el a közeli magaslattól. A várat négy, eltérő szintmagasságon építették fel. A vár legmagasabb pontján egy lakótorony állt. A lakótorony mellett álló falak, egy szabálytalan háromszög formájú területet kerítenek. Itt egy emeletes lakóépület állt, mely alá volt pincézve. A vár központi részét a belsővár falai veszik körül. A lakótoronytól délkeletre, a belsővár délkeleti falába illeszkedő négyszögletes torony található, ebben alakították ki a várkápolnát. Az egyhajós kápolna boltozatát konzolok tartották, melyek féloszlopokon nyugodtak. A belsővár északkeleti oldalán, egy szabálytalan háromszög alakú elővár volt, melynek keleti sarkában félköríves torony, északi sarkában pedig a várkapu található. A belsővárat délnyugatról két másik falgyűrű is oltalmazta. Az első falgyűrű közvetlenül a belsővár falának támaszkodik. A közel téglalap alakú várrész maradványai, a várhegy délnyugati fennsíkját foglalják el. Ennek a területnek az északnyugati sarkában, egy mára félig leomlott, 7 méteres magasságban álló hengeres torony maradványai láthatók. A második fagyűrű, közvetlenül ennek a hengeres toronynak, valamint az első falgyűrű nyugati oldalának támaszkodik. Ennek maradványai egy hosszúkás, szabálytalan trapéz alakú, lekerekített sarkú területet fognak közre.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A grebeni uradalom – Darko Antolković blogja (horvátul)
- Grebenvár – Darko Antolković blogja (horvátul)