Gregorics Gábor

városi levéltárnok

Gregorics Gábor (Gregorits; Komárom, 1830. március 30.[1] - Komárom, 1893. március 10.) városi levéltárnok.

Gregorics Gábor
Született1830. március 30.
Komárom
Elhunyt1893. március 10. (62 évesen)
Komárom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szülei Gregorics Gábor csizmadiamester és Ladócsy Erzsébet. Testvére volt Pál (1828).[2]

Szülővárosában végezte a gimnázium hat osztályát.[3] Teológushallgató volt Kecskeméten, s másodéves piaristanövendék korában, 1848-ban, a rendből kilépett és honvédnak állt. A tüzérséghez került, ahol rövid idő mulva főhadnagyi rangot nyert és a komáromi szigeten elhelyezett ágyútelepnek ütegparancsnoka lett. 1849. július 2-án a monostori szőlők tájékán egy osztrák vadász hasán átlőtte, saját erejéből lement a Duna partjára és maga mosta sebét. Mint sebesültet átvitték Komáromba a görögkeleti plébánia épületébe, ahol betegen feküdt. Már július 10-én botra támaszkodva elfoglalta ütegparancsnoki állását. Görgey ezt látván, megdicsérte és néhány nap múlva rendjellel tüntette ki, melyet maga tűzött mellére.

A szabadságharc után Bécsbe ment Csúzy János nemzetőr-őrnagy, ógyallai földbirtokos családjához nevelőnek.[4] Visszatérve, Komáromban a városnál írnoki hivatalt kapott, majd 1853-ban a komáromvárosi elemi iskolához tanítónak neveztetett ki s e mellett mint magántanító is működött. 1875-ben ugyanott városi levéltárosnak választották, mely állását haláláig látta el.

Felesége Bognár Anna lett, meghalt 1910-ben.

A komáromi történeti és régészeti egylet pártoló tagja, a megyei honvédegylet tagja volt.[5] Cikkeit kizárólag a Komárom városi levéltár adatai után írta a helyi lapokba.

Művei szerkesztés

  • 1887 A komáromi halászok czéhének szabadalmai. Komárommegyei Közlöny.
  • 1887 A komáromi csizmadiaczéh szabadalmai 1681-ből. Komárommegyei Közlöny.
  • 1887 Komárom utczái egykor és most, történelmi érdekű séta városunkon keresztül. Komáromi Lapok 1887/20-21.
  • 1888 Kun Anna boszorkány-pöre. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1887. évi jelentése.
  • 1888 Egy komáromi boszorkánypör a XVII. századból. Komáromi Lapok 1888/2.
  • 1888 «Pannonia» veszélyben, gróf Széchenyi István egy ismeretlen levele. Komáromi Lapok 1888/32.
  • 1888 Komáromi magyar és német szabó-czéh szabadalma 1686. Komárommegyei Közlöny 1888/6.
  • 1889 Komárom városbírái 1331—1847-ig. Komárommegyei Közlöny 1889/9.
  • 1890 A ref. collegiumi épület Komáromban. Komáromi Lapok 1890/5.
  • 1890 Az 1848/49-ki ujonczozás nálunk. Komáromi Lapok 1890/31.
  • 1890 Hídjaink története. Komárommegyei Közlöny 1890/49, 52.
  • 1892 Szomorú napok: A pestis 1738. Komáromi Lapok 1892/1.
  • 1892 Szomorú napok: A komáromi földrengés 1763. Komáromi Lapok 1892/2.
  • 1892 Komárom első polgármestere, emlékezés Amtmann Jenőről. Komáromi Lapok 1892/6, 8-9.

Források szerkesztés

  1. Komárom r.k. keresztelési akv. p. 458
  2. Komárom r.k. keresztelési akv. p. 414
  3. A Rév-Komáromi Királyi Tanodában Pannonhegyi Benedekiek által...szorgalomszerénti rendezete 1841; ...osztályozata 1842; ...osztályozata 1844.
  4. Gyermekei Károly és Gizella festőművészek lettek.
  5. komaromkatonai.blogspot.com