Főmenü megnyitása

Grimma település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 28 153 fő (2017. december 31.).[1] +/- Grimma Trebsen/Mulde, Wurzen, Wermsdorf, Mügeln, Leisnig, Colditz, Bad Lausick, Otterwisch, Parthenstein és Naunhof községekkel határos.

Grimma
Rathaus-Grimma.JPG
Grimma címere
Grimma címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Járás Landkreis Leipzig (2008. augusztus 1. – )
Polgármester Matthias Berger (2001–)
Irányítószám 04668
Körzethívószám 03437
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség28 153 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség129,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület
  • 217,38
  • 218,25
km²
Időzóna CET, UTC+1
Grimma (Németország)
Grimma
Grimma
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″Koordináták: é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″
Grimma (Szászország)
Grimma
Grimma
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Landkreis Leipzig térképén
Elhelyezkedése Landkreis Leipzig térképén
Grimma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grimma témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Lipcsétől délkeletre, Großbothentől 6 km-rel északra fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

 
Grimma 1650-ben

Grimmát német telepesek alapították 1170-ben, bár neve szláv eredetű: "Kremene" szorb nyelven köveket jelent. 1220-ban kapott városjogot Dietrich meisseni őrgróftól, majd a várost 1241-ben kettős falgyűrűvel vették körül.

A város már az alapítása utáni első századoktól szépen fejlődött. Lakosai kereskedők, iparosok, halászok, tutajosok voltak. Grimmába Lipcsétől egyenes út vezetett, itt volt az átkelőhely a Mulde folyón Meißen felé. Erre vezetett a fontos Hohe Strasse; a Muldén 1292-ben hidat is építettek.

Grimma már a 13. században jelentős piac volt, lakosai őrgrófi privilégium alapján ellátták a kelet felé utazó kereskedők kíséretét. A 14. századtól azonban a közeli Lipcse mind jobban túlszárnyalta szomszédos vetélytársát. Ekkor indult fejlődésnek a mezőgazdaság és az ipar; a 15. században Grimma kendőkészítő város lett, majd a sörgyártás indult fejlődésnek.

Az 1800-as években a város gyorsan iparosodott, a 20. század közepére főleg a textilipar, a villamosipari gépgyártás, a kesztyűkészítés és a papírgyártás volt jellemző a városra.

A város rövid leírásaSzerkesztés

A trapéz alaprajzú város a Mulde folyó bal partján épült. A folyóparton még láthatók régi városfalának egyes maradványai. A felső város központja a déli részén elhelyezkedő piactér, Baderplan, melytől rövid utca vezet a város legfontosabb műemlékéhez a Miasszonyunk templomához (Unser-Lieben-Frauenkirche).

Az alsó város központjában építették fel az első Városházát, amely azonban már 1305-ben leégett, majd az 1442-ben felépült második is a tűz martaléka lett 1538-ban. Ennek újjáépítését 1585-ben fejezték be, ekkor került rá szép, reneszánsz oromzata.

Az új piactérről indulva érhető el a Nikolaiplatz, ahol 1888-ig állt az 1270-ből származó Nikolaikirche (Miklós templom); melyet azonban ekkor le kellett bontani. Nagyszerű, 1519-ből származó késő gótikus szárnyasoltárát a Szent Kereszt templomban (Heiliges-Kreuz-Friedhofkirche) helyezték el.

NevezetességekSzerkesztés

  • Városháza
  • Miklós templom
  • Szent Kereszt templom
  • Fürstenschule St. Augustin - Móriczválasztófejedelem alapította 1550-ben és az 1290-ben itt letelepedett Ágoston-rendi szerzetesek kolostorához csatolta. Az egykori kolostorból csak egyhajós temploma maradt fenn, majd a 15. században átépítették. A most látható templom nagyrészt ennek gótikus stílusát tükrözi.
  • Helytörténeti múzeum - különösen figyelemre méltó ős- és várostörténeti, valamint néprajzi gyűjteménye.
  • Kastély - Grimma kastélya az Óváros északkeleti sarkában található. Eredete az 1200-as évekre vezethető vissza. Egykor a meisseni őrgróf helytartóinak székhelye voolt.

GalériaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)