Guntis Ulmanis

Guntis Ulmanis (Riga, 1939. augusztus 13. –) lett közgazdász, politikus, az ország köztársasági elnöke 1993 és 1999 között.

Guntis Ulmanis
Született	1939. szeptember 13. (85 éves) Riga
Állampolgársága	lett
Foglalkozása	politikus egyetemi oktató közgazdász
Tisztsége	Lettország elnöke (1993. július 7. – 1999. július 7.) a Saeima képviselője (2010. november 2. – 2011. október 17.)
Iskolái	Lett Tudományegyetem
Kitüntetései	Grand Cross of the Order of the White Rose of Finland Knight Grand Cross of the Order of the Falcon Három Csillag érdemrend nagykeresztje Royal Order of the Seraphim Grand Cross of the Order of Vytautas the Great Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana a francia Becsületrend nagykeresztje Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany Knight of the Order of the White Eagle (1997) Elefántrend (1997) Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎ (1998)
Guntis Ulmanis aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Guntis Ulmanis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Nagyapja testvére, Kārlis Ulmanis volt a háború előtti Lettország utolsó köztársasági elnöke. Az 1940-es szovjet megszállást követően 1941-ben - kétéves korában - családjával együtt a szibériai Krasznojarszki határterületre deportálták, ahonnan csak 1946-ban térhettek vissza. A fővárosba nem költözhettek, kezdetben Ēdole falu (Kurzeme), majd később Jūrmala városa volt otthonuk. A jūrmalai középiskola elvégzését követően katonai szolgálatot teljesített, majd Rigában tanulhatott. A Lett Tudományegyetemen végzett közgazdászként, majd Riga város tanácstestületében dolgozott. 1965 és 1989 között tagja volt a Lett Kommunista Pártnak, de tisztséget nem töltött be. 1993-ban a Latvijas Zemnieku savienība (rövidítve: LZS, magyarul kb.: Lett Mezőgazdasági Termelők Pártja) jelöltjeként köztársasági elnöknek választották.

Elnöksége alatt vonult ki az orosz hadsereg Lettországból, az erről szóló szerződések megkötésében Guntisnak jelentős szerepe volt. 1994-ben fogadta el a lett parlament az állampolgársági törvényt. 1996-ban Ulmanist újraválasztották, második elnökségi ciklusa alatt érte el a halálbüntetés eltörlését, és sok erőfeszítést tett országa nemzetközi szervezetekbe való felvételéért, Lettország uniós integrációjáért. Sokat foglalkozott történelemtudományi kérdésekkel, ő állította fel azt a történészekből álló kutatócsoportot, ami országának a szovjet megszállás időszaka alatti történetének kutatása volt a feladata.

A lett alkotmány értelmében harmadik alkalommal már nem jelöltethette magát Ulmanis, így elnöki megbízása végeztével 1999-ben leköszönt, utódja Vaira Vīķe-Freiberga asszony lett.

Elődje: Anatolijs Gorbunovs

Lettország köztársasági elnöke 1993–1993

Utódja: Vaira Vīķe-Freiberga