Gyáli út
A Gyáli út Budapest IX. kerületében található, a Könyves Kálmán körutat köti össze a Nagykőrösi úttal.
| Gyáli út | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Névadó | Gyál |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Gyáli út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyáli út témájú médiaállományokat. | |
Határai
szerkesztés
A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.[1] Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, 2013-ban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét Albert Flórián (1941–2011) labdarúgóról nevezték el.[2] A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a Ferencváros vasútállomás vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a Határ utat. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.
A ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.
Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy Gyáli köz is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.[1] A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a Gyáli teret, kialakítása később elmaradt.[1]
Nevezetes épületek, épületegyüttesek
szerkesztés| Kép | Név | Építés ideje | Elhelyezkedés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
_%C3%A9p%C3%BCletek11.jpg)
|
Ferencvárosi MÁV-telep tisztviselőházak | 1910-es évek | 15/a-e. | Tervező: valószínűleg Prokisch János.[3] |
|
Merényi Gusztáv Kórház | 1898[4] | 17. | |
|
Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe | 1910-es évek[5] | 18-22. | A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma. Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben.[6] |
|
Székesfővárosi kislakásos bérházak[7] („Nyolcház”) | 1909[8] | 21-23. | Épültek Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Orczy Gyula. |
|
elemi iskola | 1910[9] | 25. | Jelenleg (2023) használaton kívül áll. Korábban az Irinyi János Gimnázium működött benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Löllbach Kálmán. |
|
Székesfővárosi kislakásos bérház | 1927[10] | 30. | Épült Liber Endre kislakásépítési programja keretében. |
| METRO Ferencváros | 1994[11] | 35-37. | Üzletház. | |
|
FKF Zrt. központi telephelye | 36. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Ráday, i. m., 207. o.
- ↑ Már tényleg létezik Albert Flórián út. Taccs.hu, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.) (magyarul)
- ↑ Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945, Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2022, 50. o.
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 130. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑ 1912-es térképen
- ↑ http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm
- ↑ Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), i. m., 17. o.
- ↑ Archivált másolat. [2022. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 13.)
- ↑ Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 130. o.
- ↑ Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 27-31. o.
- ↑ Metró elütheti a konkurenciát. Népszabadság, LII. évf. 187. sz. (1994. augusztus 11.) 6. o.
Forrás
szerkesztés- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8