Győry György

(1906-1994) orvos

Győry György (Szekszárd, 1906. február 26.[3]Budapest, 1994. március 24.) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, orvosi szakíró, az orvostudományok kandidátusa (1952), doktora (1990), egyetemi tanár.

Győry György
Született Győry György Barnabás
1906. február 26.[1]
Szekszárd
Elhunyt 1994. március 24. (88 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar[2]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • orvos
  • szülész
  • nőgyógyász
  • szakíró
  • egyetemi tanár
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931)

ÉletpályájaSzerkesztés

Szekszárdon született Győry György törvényszéki aljegyző és Zsóry Amália gyermekeként. Orvosi oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte (1931). A budapesti I. sz. női klinika gyakornoka (1931–1934), a Szent Rókus Kórház nőgyógyásza (1934–1940), majd egyetemi adjunktus és egyetemi magántanár volt Kolozsvárt (1940–44). A háború vége felé katona, majd hadifogoly volt (1945–46), a hadifogságból való szabadulása után a budapesti Bábaképzőben tanított (1946–1947). A marosvásárhelyi OGYI nőgyógyászati klinikáján meghívott egyetemi előadótanár (1947–53). Számos tudományos közlemény és több monográfia szerzője, írásait nemzetközi folyóiratok (Wiener Klinische Wochenschrift, Wirchow's Archiv, Frankfurter Zeitschrift für Pathologie és mások) közölték. Páli Kálmánnal közösen szerzett A férfi sexuálhormon (testoviron) sárgatest-hormonszerű hatásáról c. tanulmánya a kolozsvári egyetem Acta c. kiadványainak Medica-sorozatában jelent meg (Kolozsvár, 1941). Romániában ő volt az első tömeges nőgyógyászati szűrővizsgálat megszervezője.

1953 után Budapesten az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) szülészeti klinikájának docense (1953–1962), majd tanszékvezető egyetemi tanára (1962–1976), több jelentős nőgyógyászati művét 1953 után Magyarországon adták közre.

Nőgyógyászati műtéttannal, a Stein-Levendel szind­rómával, a nem daganatos eredetű petefészek-eltávolítással, stb. foglalkozott. Elsőként alkalmazta a műtéttel világra hozott újszülöttek mindenre kiterjedő enkefalográfiás komplex vizsgálatát, a világon elsőnek alkalmazott végbélből kialakított mesterséges hüvelyképzést.[4]

KöteteiSzerkesztés

  • Szülészet és nőgyógyászati műtéttan (Kolozsvár, 1941)
  • Szülészeti műtéttan (Marosvásárhely, 1947, 2. kiadás: 1949)
  • Hogyan éljen a terhes nő? (Bukarest, 1949)
  • Nőgyógyászat (Marosvásárhely, 1949, 2. kiadás: 1950)
  • A gyakorló orvos nőgyógyászati endokrinológiája (Budapest, 1963)
  • A szőrösödés rendellenességei nőgyógyászati szempontból. A Stein-Leventhal-syndroma (László J.-sal, Budapest, 1964)
  • Szülészeti és nőgyógyászati műtéttan. Műtéti eljárások közlése (nagydoktori disszertáció, Budapest, 1990)

Társasági tagságSzerkesztés

  • Magyar Nőorvos Társaság (tiszteletbeli elnök, 1954)
  • Magyar Gyermek­nőgyógyász Társaság (elnök, 1958–1965)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. Születési bejegyzése a szekszárdi polgári születési akv. 79/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  4. Orvoséletrajzi lexikon, i.m. nyomán.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés