A gyűrűs vegyületek olyan – többnyire szerves – vegyületek, amelyekben az atomok gyűrűvé kapcsolódnak össze.[1] Jól ismert példa a benzol. Ha egy molekulában több gyűrű is található, akkor többgyűrűs (policiklusos) vegyületről beszélünk, erre példa a naftalin. Az egy tucatnál több atomot tartalmazó gyűrűket makrociklusnak, az ilyen vegyületeket makrociklusos vegyületnek nevezzük.

Példa spirogyűrűs vegyületre: anemonin

Két gyűrű az egymáshoz viszonyított helyzete szerint lehet

  • izolált, ha nincs közös atomjuk (pl. porfirin)
  • spirogyűrű, ha egy közös atomjuk van (pl. anemonin)
  • kondenzált, ha két közös atomjuk van (pl. naftalin)
  • áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van (pl. norbornán).

Kategorizálás szerkesztés

A gyűrűs vegyületek az alábbi csoportokba sorolhatók:

Gyűrűzárási és gyűrűnyitási reakciók szerkesztés

 
Dieckmann gyűrűzárási reakció

Egymáshoz kapcsolódó szerves kémiai fogalmak az úgynevezett gyűrűzárási reakciók, amelyekben gyűrűs vegyület keletkezik, illetve a gyűrűnyitási reakciók, amelyekben egy gyűrű felnyílik.

Példák gyűrűzárási reakciókra:

  • gyűrűzárásos metatézis
  • Nazarov ciklizációs reakció
  • soktagú gyűrűk Ruzicka-szintézise
  • Dieckmann-kondenzáció
  • Wenker-szintézis
  • gyökös ciklizáció

Példák gyűrűnyitási reakciókra:

  • a polimerizációs reakciók egyik általános típusa: gyűrű felnyílásos (vagy gyűrűnyitásos) polimerizáció
  • gyűrű felnyílásos metatézises polimerizáció


Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclic compound című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások szerkesztés

  1. March, Jerry (1985), Advanced Organic Chemistry: Reactions, Mechanisms, and Structure (3rd ed.), New York: Wiley, ISBN 0-471-85472-7

Külső hivatkozások szerkesztés