Gyűrűsfarkú víziantilop

emlősfaj

A gyűrűsfarkú víziantilop (Kobus ellipsiprymnus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a nádiantilop-formák (Reduncinae) alcsaládjába tartozó faj.

Gyűrűsfarkú víziantilop
Pihenő hím
Pihenő hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Nádiantilop-formák (Reduncinae)
Nem: Kobus
(A. Smith, 1840)
Faj: K. ellipsiprymnus
Tudományos név
Kobus ellipsiprymnus
(Ogilby, 1833)
Szinonimák
  • Antilope ellipsiprymnus Ogilby, 1833
Elterjedés
A két csoport elterjedési területe
A két csoport elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú médiaállományokat és Gyűrűsfarkú víziantilop témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A gyűrűsfarkú víziantilop előfordulási területe Afrikában a Szaharától délre, valamint Szudántól és Etiópiától délre egészen Transvaalig tart. Afrika nyugati és délnyugati részén elszigetelten is fellelhető.

Alfajai szerkesztés

A gyűrűsfarkú víziantilop 13 alfaját két csoportba tömörítik; egyes rendszerező szerint eme csoportok valójában alfajokat képeznek:

  • defassa csoport
    • Kobus ellipsiprymnus adolfifriderici Matschie, 1910
    • Kobus ellipsiprymnus annectens Schwarz, 1913
    • Kobus ellipsiprymnus crawshayi P. L. Sclater, 1894
    • Kobus ellipsiprymnus defassa (Rüppell, 1835)
    • Kobus ellipsiprymnus harnieri Murie, 1867
    • Kobus ellipsiprymnus penricei W. Rothschild, 1895
    • Kobus ellipsiprymnus tjaederi Lönnberg, 1907
    • Kobus ellipsiprymnus tschadensis Schwarz, 1913
    • Kobus ellipsiprymnus unctuosus Laurillard, 1842
  • ellipsiprymnus csoport
    • Kobus ellipsiprymnus ellipsiprymnus Ogilby, 1833
    • Kobus ellipsiprymnus kondensis Matschie, 1911
    • Kobus ellipsiprymnus pallidus Matschie, 1910
    • Kobus ellipsiprymnus thikae Matschie, 1910

Megjelenése szerkesztés

A gyűrűsfarkú víziantilop hímjének hossza 1,9–2,2 méter, a nőstényé 1,8–2,1 méter. A hím marmagassága 1–1,3 méter, a nőstényé 1–1,3 méter. A hím testtömege 170–250 kilogramm, nőstényé 150–200 kilogramm. Szarva 50–100 centiméter hosszú, kis csavarral hátra és felfelé ível; egy-egy szarvon akár 39 „gyűrű” is lehet. Szőre rövid, de bolyhos, színe területenként változó: a meleg vörösesbarnától a szürkésbarnán át a csaknem feketéig. Farán területtől függően fehér gyűrű vagy folt található.

Életmódja szerkesztés

Az állat társas lény. A faj megnevezése ellenére nem tartózkodik számottevő időt a vízben, inkább vízközelben. A mocsaras, lápos helyeket a ragadozókkal szembeni védekezésnél használja ki menekülési területként. A gyűrűsfarkú víziantilop nappal aktív. A nőstények laza, pár tucat példányt kitevő kis csapatokban élnek. A bakok 6–10 évesen foglalják el territóriumukat. Tápláléka fűfélékből és kisebb fák lombjaiból áll. 18 évig is élhet.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 13–14 hónaposan éri el. A párzási időszak területtől függően egész évben vagy időszakosan van. A vemhességi idő 272–287 napig tart, ennek végén a nőstény egy, ritkán két borjút hoz a világra. A borjú az ellést követő 2–4 hétig a bozótosban rejtőzik, ahová az anyja naponta többször jár táplálni utódát. A fiatal állatok 9 hónaposan elhagyják a csordát. A bakok hat-, a nőstények háromévesen válnak ivarilag éretté.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés