Gyomnövény
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|

FogalmaSzerkesztés
A gyomnövény az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény. [1]
A gyomnövény (népies néven dudva, gaz) fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, illetve az erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken.
JellemzőiSzerkesztés
A kívánatosság hiányának lehet több oka is. Lehet, hogy a növény egyszerűen csúnya. Az is lehet, hogy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
A gazok túléltét a környezet egyensúlyának folytonos felborítása biztosítja (vihar, erdőtűz, termőföld ugaroltatása, házbontás stb.).
Az angol nyelvű Wikipédia idéz egy különös meghatározást, amely szerint (Richard C Lewontin harwardi professzor) a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája: a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.[2]
Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ (lásd lejjebb).
ElőfordulásSzerkesztés
Gyomnövények általában olyan növénytanilag és a talaj szempontjából megzavart, más növényzet számára alkalmatlanabbá tett területen gyarapodnak, amelyen az emberi beavatkozás hiánya miatt zavartalanul elburjánozhatnak. Ilyenek a homokdomb, tó- vagy folyópart és folyódelta, valamint a talaj mozgására kedvező szélfútta vagy áradásra hajlamos vidék, valamint a tűzvész okozta kietlen pusztaság. Itt a termesztett növényformákkal szemben a dudvának előnye van, mert a gyökereinek és magjainak nagyobb általános időjárási és környezeti toleranciája miatt a gondozott növényeknél gyorsabban szaporodik, amihez egyesek az allelopátiának egyik fajtájára vonatkozó antibiotikus képessége[3] külön is segítséget nyújthat.
A gyomok irtásaSzerkesztés
A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10–15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.[4]
A gyomok társadalmunkbanSzerkesztés
A gazt az emberiség a földművelés elejétől kezdve átkosnak tekintette, amire akad több feljegyzés még az Ótestamentumban is. A gyommagok gyakran a termésmagokkal együtt kerülnek a következő év vetőmagjai közé és így, akaratlanul is, a kultúrnövények közé furakodhatnak. Az ember számos gazt telepített át így egy-egy új környezetbe, emiatt a gyomokat az inváziós fajok közé sorolják. Az azonban nyilvánvaló már a definícióból is, hogy a gazok társadalmunkra való hatása, amit a földművelés- és kertészet termelékenységére és produktumai minőségére valamint háziállataink egészségére való befolyásukkal gyakorolnak, az egyedi gyomnövénytől függ, vagyis általános mérték nincsen.
A civilizáció számos tevékenysége jó talajt teremtett a gyomok terjedéséhez és új földrajzi területeken való meghonosodásukhoz. Másrészt az a mezőgazdasági gyakorlat, ami az év egy részében a földet vetetlenül hagyja, elősegíti a gazok elburjánzását. Mindez azt mutatná, hogy az emberi civilizáció hibáztatható a gyomok terjedésével.
Egyes gyomok, mint a szamóca, vadspárga, bojtorján, gyermekláncfű táplálékként, de akár gyógynövényként is szolgálhatnak. Ez utóbbinak a francia pissenlit, vagyis ’ágyba vizelő’ neve a vizelési problémákra való gyógyhatására céloz; továbbá a gyermekláncfű salátába, a bojtorján pedig levesbe tehető. Van olyan gyom is, amelynek rovarirtó hatása van. Más, gyomnak tekintett növények gyógyhatását a civilizált ember már el is felejthette, megint másokat, pl. az esőerdők változatos növényvilágából, az emberiség még fel sem ismerte. A pipacs gyomnak számít, de termesztett formában a nemzetségébe tartozó kerti mák sok országban eledelként használatos. A mákból nemcsak orvosi célokra hasznos drog is nyerhető. A selyemkóró virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a selyemfűmézet állítják elő a méhek.
Egyesek az angol köznyelven weed, vagyis gyomnak nevezett kender füstjének használatát pártolják, annak fájdalomcsillapító hatására hivatkozva.
A gyomoknak lehet ipari felhasználásuk is. Az Encyclopædia Britannica Student edition szerint több mint 200, sokszor gyomnak tekintett növényből latex, vagyis gumitej nyerhető, aminek feldolgozott termékét főleg a trópusokon honos gumifából nyert gumi pótanyagaként lehet használni. Ilyen növények közé tartoznak a gyermekláncfű, a selyemkóró, valamint az őszirózsafélék- és a mákfélék családjába tartozó növények.
Legfontosabb magyarországi gyomnövényekSzerkesztés
Magyarország szántóföldjeinek legelterjedtebb gyomnövényei a 2007-2008-ban végzett Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés alapján.
Latin név | Magyar név |
---|---|
Ambrosia artemisiifolia | Ürömlevelű parlagfű |
Echinochloa crus-galli | Közönséges kakaslábfű |
Chenopodium album | Fehér libatop |
Cirisium arvense | Mezei aszat |
Setaria pumila | Fakó muhar |
Convolvulus arvensis | Apró szulák |
Amaranthus retroflexus | Szőrös disznóparéj |
Tripleurospermum inodorum | Ebszékfű |
Datura stramonium | Csattanó maszlag |
Panicum miliaceum | Termesztett köles |
Amaranthus chlorostachys | Karcsú disznóparéj |
Apera spica-venti | Nagy széltippan |
Elymus repens | Tarackbúza |
Sorghum halepense | Fenyércirok |
Galium aparine | Ragadós galaj |
Fallopia convolvulus | Szulákkeserűfű |
Persicaria lapathifolia | Lapulevelű keserűfű |
Helianthus annuus | Napraforgó |
Hibiscus trionum | Varjúmák |
Consolida regalis | Mezei szarkaláb |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000043.FVM
- ↑ Ez a példa kissé sántít, mert a fenyőt általában nem tekintik gyomnak
- ↑ Az a tulajdonság amely kémiai úton megakadályozza környezetükben más növények kicsirázását, illetve növekedését
- ↑ Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás 112. o.
- ↑ Frontier country: Australia's outback heritage. Willougby: Weldon Russell, 298. o. (1989). Hozzáférés ideje: 2009. február 15.
FordításSzerkesztés
A bevezetés és vázlat az angol nyelvű Wikipédiából.
ForrásokSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Weed Identification Guide from Virginia Tech (Southeastern United States): Gyomazonosítási útmutató számítógépes program) (angolul)
- Common weeds of the northern United States and Canada: USA és Kanada jól ismert gyomjai (angolul)
- Michigan State University Weed Science: Gyomtudomány (angolul)
- 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről