Gyomnövény

Magyarország legelterjedtebb gyomnövénye az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

Fogalma

A gyomnövény az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény.

A gyomnövény (népies néven dudva, gaz) fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, illetve az erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken.

Jellemzői

A kívánatosság hiányának lehet több oka is. Lehet, hogy a növény egyszerűen csúnya. Az is lehet, hogy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.

A gazok túléltét a környezet egyensúlyának folytonos felborítása biztosítja (vihar, erdőtűz, termőföld ugaroltatása, házbontás stb.).

Az angol nyelvű Wikipédia idéz egy különös meghatározást, amely szerint (Richard C Lewontin harwardi professzor) a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája: a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.

Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ (lásd lejjebb).

Előfordulás

Gyomnövények általában olyan növénytanilag és a talaj szempontjából megzavart, más növényzet számára alkalmatlanabbá tett területen gyarapodnak, amelyen az emberi beavatkozás hiánya miatt zavartalanul elburjánozhatnak. Ilyenek a homokdomb, tó- vagy folyópart és folyódelta, valamint a talaj mozgására kedvező szélfútta vagy áradásra hajlamos vidék, valamint a tűzvész okozta kietlen pusztaság. Itt a termesztett növényformákkal szemben a dudvának előnye van, mert a gyökereinek és magjainak nagyobb általános időjárási és környezeti toleranciája miatt a gondozott növényeknél gyorsabban szaporodik, amihez egyesek az allelopátiának egyik fajtájára vonatkozó antibiotikus képessége külön is segítséget nyújthat.

A gyomok irtása

A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10–15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.

A gyomok társadalmunkban

A gazt az emberiség a földművelés elejétől kezdve átkosnak tekintette, amire akad több feljegyzés még az Ótestamentumban is. A gyommagok gyakran a termésmagokkal együtt kerülnek a következő év vetőmagjai közé és így, akaratlanul is, a kultúrnövények közé furakodhatnak. Az ember számos gazt telepített át így egy-egy új környezetbe, emiatt a gyomokat az inváziós fajok közé sorolják. Az azonban nyilvánvaló már a definícióból is, hogy a gazok társadalmunkra való hatása, amit a földművelés- és kertészet termelékenységére és produktumai minőségére valamint háziállataink egészségére való befolyásukkal gyakorolnak, az egyedi gyomnövénytől függ, vagyis általános mérték nincsen.

A kép azt a helyet mutatja, ahol egyetlen éjszaka leforgása alatt egy mérgező gyom 700 marha halálát okozta

A civilizáció számos tevékenysége jó talajt teremtett a gyomok terjedéséhez és új földrajzi területeken való meghonosodásukhoz. Másrészt az a mezőgazdasági gyakorlat, ami az év egy részében a földet vetetlenül hagyja, elősegíti a gazok elburjánzását. Mindez azt mutatná, hogy az emberi civilizáció hibáztatható a gyomok terjedésével.

Egyes gyomok, mint a szamóca, vadspárga, bojtorján, gyermekláncfű táplálékként, de akár gyógynövényként is szolgálhatnak. Ez utóbbinak a francia pissenlit, vagyis ’ágyba vizelő’ neve a vizelési problémákra való gyógyhatására céloz; továbbá a gyermekláncfű salátába, a bojtorján pedig levesbe tehető. Van olyan gyom is, amelynek rovarirtó hatása van. Más, gyomnak tekintett növények gyógyhatását a civilizált ember már el is felejthette, megint másokat, pl. az esőerdők változatos növényvilágából, az emberiség még fel sem ismerte. A pipacs gyomnak számít, de termesztett formában a nemzetségébe tartozó kerti mák sok országban eledelként használatos. A mákból nemcsak orvosi célokra hasznos drog is nyerhető. A selyemkóró virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a selyemfűmézet állítják elő a méhek.

Egyesek az angol köznyelven weed, vagyis gyomnak nevezett kender füstjének használatát pártolják, annak fájdalomcsillapító hatására hivatkozva.

A gyomoknak lehet ipari felhasználásuk is. Az Encyclopædia Britannica Student edition szerint több mint 200, sokszor gyomnak tekintett növényből latex, vagyis gumitej nyerhető, aminek feldolgozott termékét főleg a trópusokon honos gumifából nyert gumi pótanyagaként lehet használni. Ilyen növények közé tartoznak a gyermekláncfű, a selyemkóró, valamint az őszirózsafélék- és a mákfélék családjába tartozó növények.

Legfontosabb magyarországi gyomnövények

Magyarország szántóföldjeinek legelterjedtebb gyomnövényei a 2007-2008-ban végzett Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés alapján.

Latin név	Magyar név
Ambrosia artemisiifolia	Ürömlevelű parlagfű
Echinochloa crus-galli	Közönséges kakaslábfű
Chenopodium album	Fehér libatop
Cirisium arvense	Mezei aszat
Setaria pumila	Fakó muhar
Convolvulus arvensis	Apró szulák
Amaranthus retroflexus	Szőrös disznóparéj
Tripleurospermum inodorum	Ebszékfű
Datura stramonium	Csattanó maszlag
Panicum miliaceum	Termesztett köles
Amaranthus chlorostachys	Karcsú disznóparéj
Apera spica-venti	Nagy széltippan
Elymus repens	Tarackbúza
Sorghum halepense	Fenyércirok
Galium aparine	Ragadós galaj
Fallopia convolvulus	Szulákkeserűfű
Persicaria lapathifolia	Lapulevelű keserűfű
Helianthus annuus	Napraforgó
Hibiscus trionum	Varjúmák
Consolida regalis	Mezei szarkaláb

Fordítás

A bevezetés és vázlat az angol nyelvű Wikipédiából.

További információk

• Weed Identification Guide from Virginia Tech (Southeastern United States): Gyomazonosítási útmutató számítógépes program) (angolul)
• Common weeds of the northern United States and Canada: USA és Kanada jól ismert gyomjai (angolul)
• Michigan State University Weed Science: Gyomtudomány (angolul)
• 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről