Főmenü megnyitása

A közönséges tarackbúza (Elymus repens) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: tarackbúza, ebgyógyítófű, tarackfű, tarack. Viccesen Hungaricus taraccusnak is nevezik[forrás?].

Infobox info icon.svg
Tarackbúza
A természetben
A természetben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Triticeae
Nemzetség: Elymus
Faj: E. repens
Tudományos név
Elymus repens
(L.) Gould, Madroño 9: 127 (1947)
Szinonimák
Szinonimák
  • Basionym
    • Triticum repens L., , Sp. Pl.: 86. 1753.
  • Homotypic
    • Agropyron junceum var. repens (L.) T.Marsson, Allg. Bot. Z. Syst. 7: 154. 1901.
    • Agropyron repens (L.) P.Beauv., Ess. Agrostogr.: 102. 1812.
    • Braconotia officinarum Godr., Fl. Lorraine 3: 192. 1844, nom. superfl.
    • Elytrigia repens (L.) Nevski, Trudy Bot. Inst. Akad. Nauk S.S.S.R., Ser. 1, Fl. Sist. Vyssh. Rast. 1: 14. 1933.
    • Frumentum repens (L.) E.H.L.Krause, Bot. Centralbl. 73: 340. 1898.
    • Triticum infestum Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton: 27. 1796, nom. superfl.
    • Zeia repens (L.) Lunell, Amer. Midl. Naturalist 4: 227. 1915.
  • Heterotypic
    • Bromus glaber Scop., Fl. Carniol., ed. 2, 1: 84 (1771), nom. illeg.
    • Bromus villosus Scop., Fl. Carniol., ed. 2, 1: 83 (1771)
    • Triticum dumetorum Honck., Verz. Gew. Teutschl.: 363 (1782)
    • Elymus caninus Roth, Tent. Fl. Germ. 1: 51 (1788), nom. illeg.
    • Triticum imbricatum Lam., Tabl. Encycl. 1: 212 (1792)
    • Triticum sepium Thuill., Fl. Env. Paris, ed. 2: 67 (1799), nom. illeg.
    • Elymus dumetorum Hoffm., Deutschl. Fl., ed. 2, 1: 64 (1800)
    • Triticum repens var. aristatum Schumach., Enum. Pl. Saell. 1: 38 (1801)
    • Triticum repens var. capillare Pers., Syn. Pl. 1: 109 (1805)
    • Triticum repens var. multiflorum Pers., Syn. Pl. 1: 109 (1805)
    • Triticum glaucum Host, Icon. Descr. Gram. Austriac. 4: 6 (1809)
    • Triticum arvense Schreb. in A.F.Schweigger & F.Koerte, Fl. Erlang. 1: 143 (1811)
    • Triticum dumetorum Schreb. in A.F.Schweigger & F.Koerte, Fl. Erlang. 1: 143 (1811), nom. illeg.
    • Triticum leersianum Wulfen in A.F.Schweigger & F.Koerte, Fl. Erlang. 1: 144 (1811)
    • Triticum reptans Clairv., Man. Herbor. Suisse: 26 (1811)
    • Triticum subulatum Schweigg. & Körte, Fl. Erlang. 1: 143 (1811), nom. illeg.
    • Triticum vaillantianum Wulfen in A.F.Schweigger & F.Koerte, Fl. Erlang. 1: 143 (1811)
    • Agropyron multiflorum P.Beauv., Ess. Agrostogr.: 102 (1812), nom. nud.
    • Agropyron repens var. aristatum Baumg., Enum. Stirp. Transsilv. 3: 269 (1816)
    • Agropyron repens var. dumetorum Roem. & Schult., Syst. Veg. 2: 755 (1817)
    • Agropyron repens var. leersianum (Wulfen) Roem. & Schult., Syst. Veg. 2: 755 (1817)
    • Agropyron repens var. subulatum Roem. & Schult., Syst. Veg. 1: 745 (1817)
    • Agropyron repens var. vaillantianum (Wulfen & Schreb.) Roem. & Schult., Syst. Veg. 2: 755 (1817)
    • Agropyron firmum J.Presl & C.Presl, Fl. Cech.: 28 (1819)
    • Triticum multiflorum Steud., Nomencl. Bot.: 855 (1821), pro syn.
    • Agropyron caesium J.Presl & C.Presl, Delic. Prag.: 213 (1822)
    • Agropyron collinum Opiz, Naturalientausch 10: 248 (1825)
    • Triticum repens subsp. arenosum Spenn., Fl. Friburg. 1: 162 (1825)
    • Triticum caesium (J.Presl) Kunth, Révis. Gramin. 1: 145 (1829)
    • Triticum repens var. subulatum (Roem. & Schult.) Nees in C.F.P.von Martius, Fl. Bras. Enum. Pl. 2: 450 (1829)
    • Triticum firmum (J.Presl) Link, Hort. Berol. 2: 188 (1833)
    • Triticum intermedium Hegetschw., Fl. Schweiz: 102 (1839), nom. illeg.
    • Triticum repens var. minus Hook., Fl. Bor.-Amer. 2: 254 (1840)
    • Triticum repens var. nanum Hook., Fl. Bor.-Amer. 2: 254 (1840)
    • Triticum repens var. major Döll, Rhein. Fl.: 69 (1843)
    • Triticum repens var. maritimum W.D.J.Koch & Ziz ex Döll, Rhein. Fl.: 69 (1843)
    • Triticum subaristatum Link, Linnaea 17: 395 (1844)
    • Agropyron elatum Opiz, Seznam: 12 (1852), nom. nud.
    • Triticum repens var. nemorale Andersson, Pl. Scand. 2: 4 (1852)
    • Elymus neogaeus Steud., Syn. Pl. Glumac. 1: 349 (1854)
    • Triticum arundinaceum Steud., Syn. Pl. Glumac. 1: 343 (1854)
    • Agropyron repens var. vulgare Döll, Fl. Baden: 128 (1857)
    • Triticum repens var. aristatum Döll, Fl. Baden: 128 (1857), nom. illeg.
    • Triticum repens var. glaucum Döll, Fl. Baden: 130 (1857), nom. illeg.
    • Triticum repens f. pubescens Döll, Fl. Baden: 129 (1857)
    • Triticum repens var. pubescens Döll, Fl. Baden: 130 (1857)
    • Triticum repens var. vulgare Döll, Fl. Baden: 128 (1857)
    • Agropyron bromiforme Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866), pro syn.
    • Agropyron loliiforme Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866)
    • Agropyron repens var. altissimum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866)
    • Agropyron repens var. bromiforme Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866)
    • Agropyron repens var. caesium (J.Presl) Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866)
    • Triticum repens var. caesium (J.Presl) Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 808 (1866)
    • Triticum repens f. viride T.Marsson, Fl. Neu-Vorpommern: 599 (1869)
    • Michelaria villosa Dumort. ex Thielens, Mem. Soc. Sci. Hainault, III, 5: 200 (1870), nom. illeg.
    • Triticum repens var. sepium Borbás, Term. Közl. 15: 342 (1878)
    • Agropyron caldesii Goiran, Nuovo Giorn. Bot. Ital. 12: 145 (1880)
    • Triticum ramosum Beck ex Nyman, Consp. Fl. Eur.: 841 (1882), pro syn.
    • Agropyron dumetorum Trautv., Trudy Imp. S.-Peterburgsk. Bot. Sada 9: 322 (1884)
    • Agropyron vaillantianum (Wulfen & Schreb.) Trautv., Trudy Imp. S.-Peterburgsk. Bot. Sada 9: 323 (1884)
    • Agropyron repens var. pilosum Scribn. in E.L.Rand & J.H.Redfield, Fl. Mt. Desert Isl.: 183 (1894)
    • Agropyron repens var. maritimum (Koch & Ziz) Grecescu, Consp. Fl. Roman.: 637 (1898)
    • Triticum repens var. pectinatum F.W.Schultz, Verh. Bot. Vereins Prov. Brandenburg 40: 81 (1899)
    • Agropyron repens f. geniculatum Farw., Rep. (Annual) Commiss. Parks Boulevards Detroit 11: 48 (1900)
    • Agropyron repens f. stoloniferum Farw., Rep. (Annual) Commiss. Parks Boulevards Detroit 11: 48 (1900)
    • Agropyron arundinaceum (Steud.) P.Candargy, Étude Monogr. Hordées: 48 (1901)
    • Triticum repens var. stenophyllum Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 2(1): 646 (1901)
    • Agropyron repens var. nemorale (Andersson) Farw., Rep. (Annual) Michigan Acad. Sci. 6: 203 (1904)
    • Agropyron nicaeense Goiran, Nuovo Giorn. Bot. Ital., n.s., 16: 134 (1909), nom. nud.
    • Agropyron repens var. pseudocaesium Pacz., Zap. Novorossiisk. Obshch. Estestvoisp. 39: 30 (1912), nom. nud.
    • Agropyron caesium proles koeleri Rouy in G.Rouy & J.Foucaud, Fl. France 14: 319 (1913)
    • Agropyron elongatiforme Drobow in A.I.Vvedensky & al., Key Fl. Tashkent 1: 40 (1923)
    • Agropyron repens var. recurvum Grossh., Bot. Mater. Gerb. Glavn. Bot. Sada R.S.F.S.R. 3: 20 (1923)
    • Agropyron repens var. aristatum (Döll) Roshev., Trudy Glavn. Bot. Sada 38: 141 (1924), nom. illeg.
    • Agropyron repens f. aristatum (Schumach.) Holmb., Skand. Fl. 2: 274 (1926)
    • Agropyron caesium subsp. koeleri (Rouy) Rouy, Consp. Fl. France: 295 (1927)
    • Agropyron repens subvar. pubescens (Döll) Litard., Arch. Bot. Mém. 2: 11 (1928)
    • Agropyron repens var. bispiculatum Roshev., Fl. Zabaik. 1: 98 (1929)
    • Agropyron leersianum (Wulfen) Rydb., Brittonia 1: 85 (1931)
    • Agropyron sachalinense Honda, J. Fac. Agric. Hokkaido Imp. Univ. 26: 177 (1931)
    • Agropyron repens f. heberhachis Fernald, Rhodora 35: 184 (1933)
    • Agropyron repens f. pilosum (Scribn.) Fernald, Rhodora 35: 184 (1933)
    • Agropyron repens f. setiferum Fernald, Rhodora 35: 184 (1933)
    • Agropyron repens f. vaillantianum (Wulfen & Schreb.) Fernald, Rhodora 35: 184 (1933)
    • Agropyron rifeum Sennen & Mauricio, Cat. Fl. Rif Orient.: 136 (1933), nom. nud.
    • Elytrigia elongatiformis (Drobow) Nevski, Trudy Sredne-Aziatsk. Gosud. Univ., Ser. 8b, Bot. 17: 61 (1934)
    • Agropyron repens subsp. pseudocaesium (Pacz.) Lavrenko in V.L.Komarov (ed.), Fl. URSS 2: 210 (1935)
    • Agropyron pseudocaesium (Pacz.) Zoz, Zhurn. Inst. Bot. Vseukraïns'k. Akad. Nauk 13-14: 205 (1937)
    • Elytrigia pseudocaesia (Pacz.) Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 3: 186 (1938 publ. 1939)
    • Elytrigia repens var. caesia (J.Presl) Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 3: 189 (1938 publ. 1939)
    • Elytrigia repens var. pubescens (Döll) Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 3: 190 (1938 publ. 1939)
    • Elytrigia repens var. vaillantiana (Wulfen & Schreb.) Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 3: 189 (1938 publ. 1939)
    • Agropyron maeoticum Prokudin, in Fl. RSS Ucr. 2: 343 (1940)
    • Agropyron subulatum (Nees) Herter, Revista Sudamer. Bot. 6: 147 (1940), nom. illeg.
    • Elytrigia maeotica (Prokudin) Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 4: 141 (1941)
    • Elytrigia quercetorum Prokudin, Trudy Nauchno-Issl. Inst. Bot. 4: 141 (1941)
    • Agropyron maritimum (W.D.J.Koch & Ziz) Jansen & Wacht., Fl. Neerl. 1(2): 116 (1951), nom. inval.
    • Elytrigia repens var. maritima (Koch & Ziz) Hyl., Bot. Not. 1953: 357 (1953)
    • Elytrigia × dominii V.Jirásek, Preslia 26: 176 (1954), nom. nud
    • Agropyron repens var. glaucum (Döll) Maire, in Fl. Afrique N. 3: 326 (1955), nom. illeg.
    • Agropyron repens f. trichorrhachis Rohlena, Contr. Arctic Inst. 9F: 46 (1958)
    • Elytrigia maritima Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 1: 28 (1964)
    • Agropyron caninum f. caesium (J.Presl & C.Presl) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. capillare (Pers.) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. multiflorum (Peterm.) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. pectinatum (R.Schulz & O.E.Schulz) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. podperae Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens lusus semiverticillatum (Waisb.) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. stenophyllum (Asch. & Graebn.) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. subpubescens Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. subulatiforme Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 119 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens f. viride (T.Marsson) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 120 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron subulatiforme f. viride (T.Marsson) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 120 (1971 publ. 1972)
    • Agropyron repens var. arvense (Schreb.) Anghel & Morariu, Fl. Republ. Social. Român. 12: 609 (1972)
    • Elytrigia repens subsp. elongatiformis (Drobow) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 31 (1973)
    • Elytrigia repens subsp. pseudocaesia (Pacz.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 31 (1973)
    • Agropyron repens var. pubescens (Döll) Tzvelev, in Fl. Vostoch. Evropy 1: 117 (1974)
    • Elytrigia repens var. bispiculata (Roshev.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 12: 225 (1975)
    • Elytrigia repens var. glauca (Döll) Tzvelev, Spisok Rast. Gerb. Fl. S.S.S.R. Bot. Inst. Vsesojuzn. Akad. Nauk 20: 15 (1975)
    • Elytrigia calcarea (P.Cernjavskij) Holub, Folia Geobot. Phytotax. 12: 426 (1977)
    • Elymus repens subsp. elongatiformis (Drobow) Melderis, Bot. J. Linn. Soc. 76: 379 (1978)
    • Elymus repens subsp. pseudocaesius (Pacz.) Melderis, Bot. J. Linn. Soc. 76: 379 (1978), nom. inval.
    • Agropyron repens subsp. elongatiforme (Drobow) D.R.Dewey, Syst. Bot. 5: 70 (1980)
    • Elymus repens subsp. caesius (C.Presl) Soó, Magyar Fl. Veg. 6: 185 (1980)
    • Elytrigia repens f. aristata (Schumach.) Beetle, Phytologia 55: 211 (1984)
    • Elytrigia repens f. aristatum (K.Schum.) Beetle, Phytologia 55: 211 (1984)
    • Elytrigia repens subsp. caesia (J.Presl & C.Presl) Dostál, Folia Mus. Rerum Nat. Bohemiae Occid., Bot. 21: 16 (1984)
    • Elytrigia vaillantiana (Wulfen & Schreb.) Beetle, Phytologia 55: 211 (1984)
    • Elymus repens var. aristatus (Baumg.) Melderis & D.C.McClint. in D.McClintock, Suppl. Wild Flow. Guernsey: 48 (1987)
    • Elytrigia levadica Kuvaev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 24: 20 (1987)
    • Elymus vaillantianus (Wulfen & Schreb.) K.B.Jensen, Genome 32: 645 (1989)
    • Elytrigia arenosa (Spenn.) H.Scholz, Bot. Jahrb. Syst. 115: 352 (1993)
    • Elytrigia repens subsp. koeleri (Rouy) Holub, Folia Geobot. Phytotax. 28: 107 (1993)
    • Elymus elongatiformis (Drobow) Assadi, Willdenowia 26: 268 (1996)
    • Elytrigia repens var. aristata (Döll) P.D.Sell in P.D.Sell & G.Murrell, Fl. Great Britain Ireland 5: 363 (1996)
    • Elytrigia repens subsp. longiaristata N.R.Cui, in Fl. Xinjiangensis 6: 602 (1996)
    • Elymus arenosus (Spenn.) Conert in G.Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur., ed. 3, 1(3: 10): 793 (1997)
    • Elytrigia campestris subsp. maritima (Koch & Ziz) H.Scholz, Bull. Soc. Échange Pl. Vasc. Eur. Occid. Bassin Médit. 27: 102 (1998)
    • Elymus campestris subsp. maritimus (W.D.J.Koch & Ziz) Lambinon, Nouv. Fl. Belg., ed. 5: 1047 (2004), with incorrect basionym
    • Elytrigia ikonnikovii Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 38: 114 (2006)
    • Elymus repens var. subulatus (Roem. & Schult.) Szczep., Acta Soc. Bot. Poloniae 78: 58 (2009)
    • Elymus caesius (J.Presl & C.Presl) G.H.Loos, Jahrb. Bochum. Bot. Vereins 1: 120 (2010)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tarackbúza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarackbúza témájú médiaállományokat és Tarackbúza témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

A tarackbúza Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú részein, Izlandtól a Koreai-félszigetig, továbbá Északnyugat-Afrikában és az indiai szubkontinensen honos gyom-, és gyógynövény. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Új-Zélandra és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt.

AlfajaiSzerkesztés

  • Elymus repens subsp. arenosus Melderis, Bot. J. Linn. Soc. 76: 379 (1978)
  • Elymus repens subsp. atlantis (Maire) Ibn Tattou, Bocconea 8: 218 (1998)
  • Elymus repens subsp. calcareus (Cernjavski) Melderis, Bot. J. Linn. Soc. 76: 380 (1978)
  • Elymus repens subsp. repens

MegjelenéseSzerkesztés

A tarackbúza évelő szálfű, töve messze kúszó tarackokkal terjed. Magas növésű, részben nem virágzó hajtásaival nagy csoportokat képez. Egy-egy tőnek 10-200 hajtása van. Minél idősebb, hajtásai annál sűrűbbek. A szárak 40-150 centiméter magasak, felállók, alul olykor hajlottak, simák. Levelei a szárral együtt tompazöldek, néha kékesszürke deres bevonattal, ami letörölhető. A hegyes levélfülecskék röviden pillásak körülölelik a szárat. A nyelvecske 1 mm-nél kisebb, hártyás szegély alakjában fejlődik ki. A levélhüvely hengeres, kopasz vagy szőrös. A levéllemez kihegyesedő, 6-18 centiméter hosszú, 3-10 milliméter széles, felül rövid szőrös, ezért kissé érdes. A levélerek áteső fényben fehér csíkok. Kalásza 8-12 centiméter hosszú, felálló vagy elhajló, ritkábban bókoló. A kalásztengelyen két oldalon ülnek a füzérkék, ezek lazák, vagy tömöttebben állóak, 10–20 milliméter hosszúak, 3-8 virágúak, többé-kevésbé elliptikusak, laposan összenyomottak. A füzérke szélesebbik oldala néz a szár felé. A pelyvák 12 milliméter hosszúra is kifejlődhetnek, lándzsásak, ormósak, az ormók a csúcsuk felé érdesek is lehetnek, ereik száma 3-7. Csúcsuk szálkaszerű csúcsba fut ki. A külső toklász elérheti a 13 milliméter hosszúságot, ereinek száma 5, gyakran rövid szálkaszerű csúcsa van. A belső toklásznak két ormója érdes.

ÉletmódjaSzerkesztés

A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori. Gyakori és kifejezetten terhes gyomnövény. Közismertek a föld alatti, világos színű tarackjai, amelynek minden darabja újból teljes értékű növényt képes kihajtani.

GyűjtéseSzerkesztés

Több méter hosszú és elágazó tarackjait, virágzás (Agropyri repentis flos) idején (június–augusztus) gyűjtik, rendszerint gyomos területekről szántás után boronával szedik össze. A tarackos gyökértörzset (Agropyri repentis rhizoma), a levélmaradványoktól és gyökerektől megtisztítva napon szárítják. (beszáradás 2,5:1).

HatóanyagaiSzerkesztés

3-8% polifruktán (inulinszerű triticin), 10% nyálka-poliszacharid, szaponin, 2-3% cukoralkohol (mannitol, inozitol), 0,01-0,05% illóolaj, agropyren poliin, vanillosid, fenilkarbonsavak, kovasav, szilikátok.

AlkalmazásSzerkesztés

A népgyógyászatban is használt vizelethajtó, vizeletképzést fokozó szer (diureticum) hólyaghurut, hólyag- és vesekő megbetegedések valamint köhögés és légcsőhurut ellen. Külsőleg hámosító, főleg pattanásos bőr kezelésére használják.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés