Főmenü megnyitása

Három szabólegények

1982-es magyar mesefilm Babay József műve alapján Katkics Ilona rendezésében a Három szabó legények népdal betétdalával
Ez a szócikk a tévéfilmről szól. Nem tévesztendő össze a Három szabó legények című népdallal!

A Három szabólegények egy a Magyar Televízió által készített és 1982. december 24-én, pénteken 20:10-es kezdettel az M1-en bemutatott színes magyar tévéjáték, kalandfilm, ifjúsági film, mesejáték Babay József írása után Katkics Ilona rendezésében. Betétdalként felcsendül benne a Három szabó legények népdal Tamássy Zdenkó átiratában.

Három szabólegények
1982-es magyar televíziós film
Alternatív cím: Három szabó legények
Rendező Katkics Ilona
AlapműBabay József: Három szegény szabólegény (1938)
Műfaj
  • családi film
  • fantasyfilm
Forgatókönyvíró Békés József
Főszerepben Kohut Magda
Nagy Gábor
Papp Vera
Paudits Béla
Vajda László
Helyei László
Kovács János
Zene Tamássy Zdenko
Operatőr Szabados Tamás
Vágó Sándor Éva
Jelmeztervező Gyarmathy Ágnes
Díszlettervező Gyarmathy Ágnes
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Játékidő 88 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Magyar Televízió
M1 (1983. január 9., 10:05, vasárnap; 1985. október 20., 10:50, vasárnap; 1988. november 27., 10:15, vasárnap; 1990. április 17., 9:10, kedd; 2001. július 1., vasárnap, 8:05)
M2 (1998. október 23., péntek, 12:10; 1999. május 8., szombat, 11:00; 2000. november 1., szerda, 10:35; 2001. december 28., péntek, 16:05; 2012. március 15., csütörtök, 10:05)
M3 (2017. november 19. vasárnap, 09:20)
Duna TV (1994. február 12., szombat, 12:55; 2004. május 15., 6:30, vasárnap)
Bemutató1982. december 24., péntek, M1
Eredeti magyar adó M1
M2
M3
Duna TV
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető Korhatár nélkül megtekinthető
További információk

Tartalomjegyzék

KészítettékSzerkesztés

SzereplőkSzerkesztés

Szerep Megjegyzés Színész
Posztó Lőrincné özvegy, két fiú édesanyja Kohut Magda
Posztó Márton Mártonka, Posztó Lőrincné kisebbik fia, Prágába megy vándorútra, miközben találkozik a három szabólegénnyel. Nagy Gábor
Selyem Egyik szabólegény, és bár fiúnak adja ki magát, hogy alkalmazzák, valójában lány, aki végül Posztó Márton felesége lesz, a város új főbírájáé. Papp Vera
Pamut a három szabólegény egyike Vajda László
Cérna a három szabólegény egyike Paudits Béla
Posztó Barnabás Posztó Lőrincné idősebb fia, aki el szeretné hitetni édesanyjukkal, hogy öccse meghalt, hogy ő örökölhessen mindent. Helyei László
Főbíró Kovács János
Tollnok Szilágyi István
Sódar hajdu Bencze Ferenc
Öregecske Bakody József
Szíjgyártó Győrffy György
Csizmadia Horkai János
Kádár Hollai Kálmán
Csizmadiáné Bakó Márta
Hajdú Horváth Pál
További szereplők:
Biró József, Bór Adrienne, Budai István, Czigány Judit, Erdélyi Hajnal, Faluhelyi Magda, Fontos Magda, Géczy József, Gyürki István, Hajdú Endre, Hodu József, Horányi László, Hídvégi Mária, Komáromi István, Korompai Vali, Kőváry Judit, Mátyás Jolán, Némedi Mária, Sipeki Tibor, Szabó Imre, Szécsi Vilma, Székely Tamás, Vajda Márta.

FogadtatásSzerkesztés

„Én nem tudok haragudni a „róka lelkű báty ... ”-ra se a Toldiban, se a Három szabólegények című mesejátékban. Ezek az idősebb testvérek ugyanis olyan gonoszak, hogy kimondottan jót tesznek a kisebbik fiú testvérükkel. Mert gondoljunk bele; ha György, a rókalelkű báty nincs, akkor nincs Toldi Miklós sem, kinek vitézi tetteit századokig regéli a nép, aki el nem űzetvén hazulról, maradt volna erős parasztlegény névtelenül, megíratlanul bízvást. Vagy itt van a Posztó deák esete. Ha a fivére nem akarja kiforgatni a jussából, akkor nem lesz belőle főbíró, mesehős, hanem csak egy névtelen kis mekmek. Nem találkozik bújdosásában a há-" rom szegény .szabólegényekkel, akiből az egyikét, lévén az csudaszép leányzó, asszonyául is vesz, hogy boldogan éljen, míg meg nem hal. És főleg, ha nincs az aljas lelkű báty, hát nincs, nem lett volna-e kedves-bájos, szívvel és értelemmel (!) készített karácsonyi mesejáték műsor — főidőben gyermekéknek, akik majd felnőttek lesznek és felnőtteknek, akik ez időre örömest váltak ismét gyermekké. A Három szabólegények már hoztak sikert gyermekszínpadon és csak csodálkozni lehet, hogy vajh’ miért váratott magára ily sokáig a megfilmesítése, mikor a gyermekfilmek hiánya és a téma látványossága is ott kopogott már jó ideje a televízió kapujában. No, persze sem nem okos, sem nem tisztességes dolog a megcsinálton számonkérni azt, hogy eleddig miért nem, sokkal bölcsebb inkább örülni, hogy Babay József színműve, Katkics Ilona hozzáértő — kamerához és a meséhez érző — rendezésében végre képernyőre került. Szép, forgatagos operatőri munka — mindenféle és itt felesleges kamera-bravúrok nélkül — és szép, tiszta, gyermeki játék a komolyan játszó színészektől. Pap Vera, Vajda László, Paudits Béla, mintha a meséből léptek volna elő. Helyei László is kellően, de mértéktartóan volt gálád. Nagy Gábor igazi mesehős volt, a főbírót formázó Kovács János pedig remek telitalálat, a figurát illetően. De a többi, az igen népes és szorgos szereplő- gárda is megérdemel, sőt kiérdemelt minden dicséretet a kedves, andalító, tanulságos, fordulatos, s a meséhez illően a végén mindent jóra fordító játék okán. Jólesett gyereknek lenni újra, — és nem gyermekded módon.”[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Gyurkó (1983: 4).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés