Főmenü megnyitása

Háromkút (románul: Trei Fântâni) falu Romániában, Erdélyben, Neamț megyében.

Háromkút (Trei Fântâni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
Rang falu
Községközpont Damuk
Irányítószám 617152
Körzethívószám +40 x33[1]
SIRUTA-kód 122276
Népesség
Népesség29 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság960 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Háromkút (Románia)
Háromkút
Háromkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 43′ 40″, k. h. 25° 51′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 40″, k. h. 25° 51′ 16″

FekvéseSzerkesztés

A Békás-szorostól 15 km-re délre található, a Hagymás-hegység keleti oldalán, a Nagy-Teleki-csúcs közelében, a Hidegség völgyében, a Kis-Békás patak mentén.

Gyimesközéploktól így közelíthető meg: Hidegségpataka Barackosig 10 km, Farkaspallóig 10 km, a sugói elágazásig szűk 3 km, át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km, összesen a gyimesi főúttól 32 km.

Közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak általános iskola felső tagozatra bentlakásos formában.[3]

TörténeteSzerkesztés

A falu nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.[4]

Azelőtt a mai Hargita megyében található Gyergyószentmiklós, később a Neamț megyei Almásmező része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.[5]

Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.[6]

1910-ben 101 lakosából 95 fő magyar, 6 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Háromkútnak 21 lakosa volt, mindenki román.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Csángó „Trianon”: a magyar falu, amely Neamţ megyében van, mégis Hargitában. Főtér. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  4. [1] Archiválva 2011. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  5. a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  6. [2]

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés